Főkép Az ötlet nem új, hiszen a John Lennon saját szavaival című kötetben az ex-Beatles mesél magáról, a világról és úgy általában mindenről, amit említésre méltónak tart – s teszi mindezt jóval a halála után.
Vagy amikor a The Beatles antológia című albumban a négy Beatles tag korabeli nyilatkozataiból áll össze egy nem mindennapi pályafutás története.
 
A Queen némileg más tészta. Hiszen már magyarul is jelent meg könyv róluk, ám az énekesről meglehetősen keveset olvashattunk eddig.
Hacsak nem vesszük komolyan a személyi titkára és egyben mindenese által publikált könyvet (Peter Freestone–David Evans: Freddie Mercury), amiben nem nagy leleplezésekről és összefüggésekről, sokkal inkább olyan apróságokról olvashatunk, amik teljesebbé teszik ugyan elképzelésünket munkaadójáról, mint emberről, de sajnos nem adja vissza azt a különleges kisugárzást, amit Freddie Mercury árasztott magából a színpadon.
 
A Freddie Mercury élete saját szavaival című kötet éppen ezért nevezhető hiánypótlónak, hiszen nem szubjektív beszámoló, hanem kizárólag az 1991. november 24-én meghalt indiai származású énekes (született Farrokh Bulsara néven ) nyilatkozataiból, interjúiból összeállított gyűjtemény, melynek olvasása közben az ember úgy érzi, mintha Mercury ott ülne vele szemben, és időnként nosztalgikus visszaemlékezésekkel kevert közvetlen határozottsággal mesélne a Queen indulásáról és mindenről, amit közösen megéltek a zeneiparban. A magánéletéről, a családjáról szinte semmit.
 
Szavai alapján nagyjából összeáll az önarcképe: egy teremtő energiákkal megáldott, határozott tervekkel rendelkező művész portréja, aki nem csupán átalakította a ’70-es évek popzenéjét, hanem feljutott a csúcsra, és ott is maradt évekig, évtizedekig.
Emellett egyszer sem mulasztja el hangsúlyozni, mennyire csapatteljesítmény a Queen, éppen ezért olvasás közben egyetlen pillanatra sem lehetett érezni „az én vagyok a sztár, ti meg a kísérő zenekarom” effektust, bár a „soha nem a Queen vezetőjeként tekintettem magamra – talán inkább a legfontosabb tagjaként…” gondolat egy kicsit ellentmondani látszik ennek.
 
A rajongók biztosan meg fognak kövezni, és egyesek felháborodottak írnak majd, hogy miért írok olyan témáról, amit nem szeretek, ha elmondom, hogy nem különösebben kedveltem a Queen zenéjét, és Freddie Mercury is inkább ellenérzéseket, mint mást váltott ki belőlem.
 
Ennek ellenére kíváncsi voltam a könyvre, hiszen miért ne adhatnánk esélyt valakinek, akit nem kedvelünk, hogy megváltoztassa a véleményünket.
Most, a könyv elolvasása után úgy érzem, jól döntöttem, hiszen a húsz évet felölelő interjúk sora, és számos forrás alapján összeállított kötet szinte minden szava maga a rocktörténelem, miközben végül mégis egy, a színpadon excentrikus sztár, a magánéletben pedig egy szeretetéhes ember képe bontakozik ki.
 
Freddie Mercury szavai olykor humorosak, máskor meglepően gyengédek és őszinték, megint máskor pedig nagyon is komolyak.
Személyiségéről sokan sok mindent gondolhatnak, még akár ezen könyv alapján is, de egy dolgot nem lehet róla elmondani, hogy unalmas lett volna. Így tehát a róla szóló könyv sem az.
 
Minden tiszteletem a szerkesztőké, akik kötetükkel méltó módon emlékeznek meg erről a különleges emberről.
 
Természetesen, mint minden valamire való életrajzi könyv esetében, itt is számos fotó igyekszik egyrészt dokumentálni, másrészt árnyaltabbá tenni a képet. Szerencsére nem a szöveg közben, megzavarva annak folytonosságát, hanem a kötet végén, szabad teret biztosítva ezzel az elmélyült nézegetésnek. És az emlékezésnek…
 
Kapcsolódó írások:Peter Freestone – David Evans: Freddie Mercury
Hegylakó (DVD)
Queen: Jazz (CD)
Queen: News of the World
Queen: Flash Gordon
Queen: Sheer Heart Attack
Queen: Queen (CD)
Queen: Queen Rock Montreal (2 CD)
Queen + Paul Rodgers: The Cosmos Rocks (CD)
Koncert: Queen + Paul Rodgers – 2008. október 28., Papp László Budapest Sportaréna