Steven Saylor: A hét csoda
Írta: Mezei Attila | 2013. 01. 13.
A Roma Sub Rosa sorozat több kötetében tesz említést a szerző Gordianus ifjú kori utazásairól, melyek során a világ hét csodáját is megszemlélhette. Így – mint azt utószavában Steven Saylor említi – kézenfekvő volt számára, hogy ebben az időszakban játszódó történeteket fog papírra vetni. Mint írja, nem kis fába vágta – ismét – a fejszéjét, hiszen meglehetősen nagy és ezért néha egymásnak ellentmondó vagy homályos forrásanyag-halomban kellett elnavigálnia magát. Azonban a szerencse Saylor mellé állt; megkapta Mike Ashley-től a The Seven Wonders of the World című kötetét, amely igen nagy segítségnek bizonyult a kutatómunka során. A végeredmény úgy gondolom, hogy a maga módján lenyűgözőre sikeredett. Engem legalábbis sikerült úgy elvarázsolnia Steven Saylornak, hogy szinte kézzelfoghatóan elevenedett meg lelki szemeim előtt az ókori világ hét csodája.
A szerző a rendelkezésre álló források alapján rendkívül aprólékos és pontos leírásokkal tárja olvasói elé azt, hogy hogyan néztek-nézhettek ki (a történet idején a babilóniai két csodának már csak a maradványai léteztek) ezek a mai napig mindenkit lenyűgöző építmények. Elképesztő és sokszor meghökkentő méretek, szépség vagy kidolgozottság tárul fel az olvasó előtt. Egynémely esetben óhatatlanul is tovább kalandozik az agyunk és feltesszük a kérdést: mégis hogyan, mekkora munkával és mennyi idő alatt tudták ezeket a dolgokat anno létrehozni? Nem is beszélve a kor technikai fejlettségi szintjéről. És akkor döbbenünk rá, hogy pontosan azért beszélünk „csodákról”, mert ezeknek a dolgoknak a létrejötte emberfelettinek vagy elképzelhetetlennek számít még ma is.
Gordianus utazása során minden helyszínen „belebotlik” valamilyen rejtélyes ügybe, amelyet a tőle megszokott éleslátással, fifikával vagy merészséggel sikerül kibogoznia. Néha apró-cseprő dolgoknak tűnnek ezek, de tökéletesen alkalmasak arra, hogy egyrészt kielégítsék a krimi-rajongók igényeit, valamint olyan nem, vagy kevéssé ismert információkhoz jussunk az ókori világból, mint például az, hogy miként is zajlott pontosan egy római polgár temetése, miért és hogyan került ki a latin ABC-ből a Z betű, hogyan zajlott Artemisz istennő szüzességi próbája, hogyan néztek ki és zajlottak le a játékok Olümpia-ban, miért delta a delta torkolat neve vagy mi volt a három mumifikálási módszer az ókori Egyiptomban.
A szerző természetesen ügyelt arra, hogy a nagypolitika se maradjon ki a novellákból. A háttérben ott van Róma és a pontoszi Mithridatész közti háború, valamint a közelgő római polgárháború árnyképe, amelynek eredménye majd Sulla rémuralma lesz.
Kapcsolódó írás: