Főkép

Háborús írásokból sosem elég – ezzel a mottóval vettem kézbe a kiadó kötetét. A beválogatott szerzők írásai többnyire a XIX. század hadakozásaival foglalkoznak, a maradék vagy korábban (Rákóczi-szabadságharc), vagy később (I. világháború) játszódik, de ennél véletlenül sem későbbiek.

Ez a megkötés természetesen kihat az írások tartalmára: durvulásra senki se számítson – a régi világban úgy tűnik, szimplán meghaltak a katonák (Bierce persze ez alól is kivétel). Különben is, a szó jó értelmében vett szépirodalomról van szó, ami ugyan nem tiltja a realizmust, de egész más felfogásban beszél a háborúkról.

A beválogatott írások másik közös ismertetőjele, hogy korábban már mindegyik megjelent magyarul nyomtatásban (talán még ugyanebben a fordításban is), sőt van olyan, amelyik kimondottan közismertnek számít (Gömböc). Ennek ellenére sem érzem feleslegesnek a kiadványt, mivel az ismert írók szemlátomást eltérő módon közelítenek a háború, a háborúskodás felé: mindenkinek egyéni mondanivalója van a témáról.

Számomra meglepő módon Jókaitól olvasható a legéletszerűbb csataleírás, a többi ehhez képest az adomázástól (Mikszáth) a civil megpróbáltatásokig terjed (Maupassant). Gárdonyi még azzal is megpróbálkozik, hogy megkeresse a vérontásért felelőst. Mivel ez a feladat ránézésre meghaladja bármely ember képességeit, Szent Péter kezébe kerül a nyomozást irányítása – a végeredmény meglepő is, meg nem is.

Az angolszász irodalmat Ambrose Bierce és Jack London képviseli, s bizony ezúttal is örömet okozott jellegzetes prózájuk. Hát igen, az amerikaiak mindig is jók voltak novellában.

Sajnálatos módon Tolsztoj írásai nem nyerték el a tetszésemet. Úgy tippelem, hogy az 1990-es Szevasztopol című válogatásból került ide ez a két novella, melyek helyett szerintem jobban jártunk volna a város ostromához fűződő történetekkel. Bár elismerem, az „Erdőirtás” hatásosan ábrázolja a közlegények hétköznapjait.

Összességében élvezetes novellák szerepelnek a Háborús történetek című válogatásban. Főként azoknak ajánlom, akik a kortárs modern helyett valami egzotikusra vágynak, valami régire, amiben azért fegyvercsörgés is előfordul.

Hasonló koncepció alapján a kiadó még három könyvet jelentetett meg, szintén „régi” írók novelláiból összeválogatva. A kötetek témái a következők: Családi történetek, Szerelmi történetek, Romantikus történetek.

A kötetben szereplő írások:
Honoré de Balzac: A hadköteles
Ambrose Bierce: Harc közben eltűnt
Gárdonyi Géza: Statárium a másvilágon
Alois Jirásek: Huszárok
Jókai Mór: A két menyasszony
Kaffka Margit: Bölcs Fekete Péter levele
Kaffka Margit: Marisnak mindegy
Kosztolányi Dezső: Az ezredesné sebe
Krúdy Gyula: A törpe trombitás
Krúdy Gyula: Szuronyt szegezz, és előre!
Jack London: A mexikói
Jack London: Háború
Guy de Maupassant: Gömböc
Mikszáth Kálmán: Huszár a teknőben
Mikszáth Kálmán: Csász. Kir. Bor
Móra Ferenc: A furulya
Lev Tolsztoj: Erdőirtás
Lev Tolsztoj: Kaukázusi emlékeimből
Tömörkény István: A kraszniki csata