Ezt én nem vagyok hajlandó elmesélni nektek! Nincs is meg hozzá a tollam, a tudásom – de nem elsősorban ezért. Hanem hogy ti is olyan tisztán, lehengerlően kaphassátok az élményt, ahogy nekem...
Nem látom tisztán, hol kezdődik ez a bejegyzés. A Tengeróceánról. Csak varázstükrökön át láttam a tengert – nem tudom, hogyan kezdődik. Nem láttam soha, hogyan és hol ér véget. Meddig...
Nem tudok erről a könyvről a kétszerkettő józanságával írni – és nem csak azért, mert akkora holdudvart vet; mert Radnóti egész gyönyörű költészete keríti. Gyarmati Fanniról élt...
Én egy kumma szót nem hallottam eddig a pizzicáról – az olasz csizma sarkán elterülő Salento „helyi tarantellájáról”, de hogy eztán odafülelek, ha a szót hallom, az biztos. Van egy varázsa...
Elkészült. Tényleg el; az igen sok munkával variálódó játéktér, a hármas egymásba fűzött, koncertek tucatjain elénk tárt őrült mennyiségű ötlete egy többször ismételhető pillanatra...
A Dobozvárosért oda voltam, meg vissza, úgyhogy hatalmas – talán túlzott – várakozással vettem a kezembe az Óraverzumot. Kicsi híján a torkomon is akadt, mint egy nem nyelésre méretezett...
Már a hír simogatott, hogy meg kellett nyitni a Müpa Bartók Béla hangversenytermének felső szektorait is – az főleg, amikor így is elfogytak a jegyek. Ezt reméltem, hogy az egymás iránti...
Úgy szeretném, hogy előbb utóbb mindenkinek legyen meg a maga Turi Tímeája. Nem a személy, nem is feltétlenül a kötetek, hanem az attitűd. Valahogy úgy, ahogy ő nyilatkozta egyszer Magritte...
Ez a Szív nekem fáj. Úgy kezdődik, ahogy szeretem, abban a ritmusban, dallamban, vershatáron ívelődő mondatokkal, azokkal az elengedett kézzel bemutatott, csodálatos egyensúlyozásokkal a nyelv...
„…emlékeimet szerettem volna kimosni a fejemből melyek szörnyen megülepedtek és fekete zászlókat lobogtattak a partok felé hogy miféle partok felé azt nem tudom ugy éreztem valami rohanó...
Egyáltalán nem csodálkoznék, ha unnád. Ha nekiszaladva a filmnek (minden előzetes szaglálódás nélkül, de azzal a várakozással, amit egy anime általában kelt) egyszer csak nem bírnád tovább...
Jó ez a koncepció, akkor is, ha olykor feszegeti a határainkat. Két koncert egymás után, két teljes élmény – el tudom képzelni, hogy akad, akinek sok ez így: hogy a jó zenével töltött...
- Mi a történelem? - kérdezte a lány. - Egy angyal, amely háttal száguld a jövőbe. – felelte a fiú – A történelem egy rakás szemét, egy halom ócskavas és az angyal visszarepülne, hogy...
Hogy meséljem el? Olyan zenészek ülnek a színpadon, egymással hallatlanul nyíltan beszélgetve, egymástól varázslódva, mint Lantos Zoltán, azzal a csodálatos kétnyakú hangszerrel, a hegedűs,...
Olykor úgy tiszteled meg leginkább a formát, ha bontod… és ha most körülnézek a magyar zenei palettán, nem találok még egy ennyire kópés pajkossággal formát bontó együttest, mint a Tárkány...
Ezt a könyvet nem tudom, ki fogja szeretni. Főhőse legalábbis nehezen hagyja magát. Samarendra Ambani, az atipikus-tipikus svájci, a semleges ember, aki ránézésre indiai, azaz más rassz; s számunkra...
