Főkép

Ez már a negyedik olyan gyermekkönyv, melyet Kalas Györgyi az ételekről ír, és Horváth Ildi a maga jellegzetes, szerethető stílusában illusztrál. Ám míg a korábbiak (Sandwich grófja és a nápolyi pizza, Pavlova kisasszony és a dobostorta, Világkóstoló) a legkülönfélébb ételek történetéről szóltak, s csak néhány receptet tartalmaztak, ez a kötet bizony szakácskönyv.

 

Melyben azért itt-ott adagol néhány gasztrotörténeti morzsát az írónő, ahogy az alapanyagokat is bemutatja, s ettől élvezetesebb is lesz, mint olvasmány, de alapvetően mégiscsak receptek gyűjteménye. Méghozzá olyanoké, amelyek könnyen elkészíthetőek. Azt mégsem mondanám, hogy magától értetődő, előre kitalálható ételek sorakoznak itt, hiszen Györgyi igyekezett, mint a korábbi köteteket is, ezt is színessé, változatossá tenni. Még talán a mézeskalács olyan, hogy mindenki ismeri (bár az itt olvasható recept „mindig puha” mézeskalácsot ígér!), a többi itt szereplő ételben, ha közismertnek számít is kis hazánkban, akkor is van valami, ami túlmutat az átlagoson. Például a szimpla spagetti helyett (megfőzöd a tésztát, ráöntöd a boltban vett öntetet, reszelsz rá sajtot és eddmeg) itt paradicsomos spagetti húsgolyóval szerepel, ami önmagában ugye nem egzotikus, de mégis csak érdekesebb verzió.

 

Vagy ott a szupergyors ananászos pulykaburger, a sütőtökös lasagne, netán a sajtos rúd céklapesztóval. Talán már ennyiből is látszik, hogy Györgyi az alapokon túl valami extrát, érdekeset is szeretne átadni a gyerekeknek. S ahogy a kötet alcíme jelzi, teszi mindezt úgy, hogy az ősszel és télen elérhető, színes, változatos alapanyagokból dolgozzunk. Ezzel alighanem azt is eléri, hogy a szakácsnak felcsapó gyerkőcnek besegítő szülők is kapnak valami újat ettől a könyvtől – s persze a legfontosabb az együtt főzés öröme. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy ha mindent jól csináltunk, együtt fogyaszthatjuk el a finom ételeket.

Jöhet a tavaszi-nyári főzőskönyv!