Reinhard Kleist: Nick Cave – Uram, kegyelmezz
Írta: Uzseka Norbert | 2025. 01. 27.

Nick Cave ausztrál énekes-zenész-író, aki mára Leonard Cohenre emlékeztető státuszba került, amint teltházas koncertje az Arénában is jelezte. De nem volt ez mindig így, Cave nagyon mélyről és messziről jött, és aki kicsit is odafigyelve hallgatja a dalait, hamar megérti, hogy nagyon mélyre és messzire is jutott…
Reinhard Kleist német képregényrajzoló eredetileg 2017-ben megjelent képregénye Cave életének zömét feldolgozza, bár Cave egyik fiának két évvel korábban történt halála nem szerepel benne, s nyilván az sem, ami az után következett. De azért így is épp eléggé megdolgozza az olvasót ez a kötet…
Nicholas Edward Cave 1957. szeptember 22-én született a Warracknabeal nevű, isten háta mögötti ausztrál kisvárosban. Arra igen hamar ráeszmélt, hogy ott semmi nem vár rá, miközben nagyra törő álmai voltak, ill. olyan belső késztetése, mely a legnagyobb művészek sajátja. Tehetsége nem is hagyta nyugodni, és olyan pályán űzte őt végig, melyet csak kevesen tudnának egyáltalán túlélni is. Cave első zenei próbálkozásait punkként követte el, de művészete idővel egyre nyílt, gazdagodott úgy zenei, mint énekesi, ill. szövegi értelemben. Nick Cave and the Bad Seeds nevű zenekarával gyakorlatilag világsztárrá lett, de semmiféle kommerciális siker nem olthatta ki benne a tüzet. Mely egyben a Pokol tüze is volt, s ezt nem csak azért mondom, mert, főleg fiatalként, alkohol és drogok nélkül tán egy napja sem telhetett el.
A zenészi pálya mellett Cave egy ponton írni is kezdett, s teszi máig. Első regénye, az És meglátá a szamár az Úrnak angyalát kultikus könyv, de a későbbiek is megtalálták a maguk közönségét. Ezt persze a zenéiről is le lehet írni. Színes, változatos az életműve, mindig tudott újat mutatni, de azért bizonyos témák végig foglalkoztatták. Ezt tükrözi a képregény címe is, mert Cave mindig is kereste Istent, harcolt vele, próbált értelmet találni zaklatott életében és a még inkább zaklatott világban. Valahol az is csoda, hogy még életben van, de kései, érett dalai is jelzik, hogy jutott is valamire.
Kleist mindezt nem tisztán dokumentarista módra ábrázolja, ámbár szigorú, sőt nyomasztó, kontrasztos fekete-fehér képekkel. Sok képsor egy-egy dalszöveg kibontása, úgy világítva meg Cave életét, ahogy egy szimpla életrajz nem tudná. Felkavaró és nyomasztó olvasmány, illőn persze Nick Cave életéhez és műveihez. Képregényként is remek alkotás, számos kimagaslóan erős képpel, ötlettel. Azoknak is merem ajánlani, akik nem is ismerik Nick Cave dalait vagy írásait, de érdeklődnek a látomásos, művészetükért sokat szenvedett nagy művészek élete iránt.