Főkép

Isla Winters csinos fiatal nő, aki mozgássérült húgával él közös háztartásban, a londoni Notting Hillben. Szereti a környéket, szereti a munkáját, szereti a húgát. Azonban a temérdek tennivalója, kötelezettsége közepette a saját magánéletére sem ideje, sem energiája nem marad. Karácsonyhoz közeledvén a korábbi évekhez hasonlóan ez évben is Isla a munkahelyi karácsonyi parti felelőse, tehát a munkája mellett még a partit is meg kell szerveznie és ezt bizony előre nem látható akadályok nehezítik. Ráadásul váratlanul megjelenik Chase Bryan, a vállalat vezérigazgatója a városban, méghozzá a két gyerekével. Persze a vezérigazgató mellé Islát osztják be „mindenesnek” – így a főnök nem csupán az irodai munka tekintetében számít rá, hanem a cserfes kis Maddie és a lázadó tiniéveit taposó, nagyszájú, szinte mindennel elégedetlen és folyton pimaszkodó Brooke pesztrálását illetően is.

 

Közben új szomszédok is felbukkannak Isla és Hannah otthonánál, akik igen titokzatosan viselkednek; kiderül, hogy Notting Hill veszélyben van; sőt Islának a karácsonyi parti szervezésében is szinte minden részlettel meggyűlik a baja. Rendületlenül egyengetni igyekszik a balesetben megsérült, de nagyon is talpraesett és önállóságra vágyó húga hétköznapjait, pesztrálja Chase gyerekeit, végzi a munkáját, betölti az idegenvezető szerepét a Bryan-család aktuálisan Londonban tartózkodó tagjai számára, közben pedig megpróbálja kibogozni, hogy pontosan milyen veszély fenyegeti a lakókörnyezetét. Rájön, hogy igen jelentős szerepe van a jóképű, gazdag, frissen elvált vezérigazgatónak a Notting Hill elleni tervben, de bizony addigra a lány már fülig beleesett vonzó főnökébe...

 

Varázslatos londoni helyszínt, a titokzatos és ezerarcú, különleges hangulatot árasztó Notting Hillt tárja az olvasó elé Mandy Baggot e regényében, mégpedig a karácsony ünnepére készülődős időszakban. Remekül érzékelteti, hogy mennyire fontos a városrész az ott élőknek, és azt is, hogy hogyan készülődnek a szeretet ünnepére. A kávézók, cukrászdák, virágboltok, éttermek és tulajdonosai, dolgozói, valamint a városrészben lakók mind része és fontos meghatározói annak a kerek egésznek, ami maga Notting Hill.

 

Számomra a fontos szereplők mindegyike kifejezetten szimpatikus és szerethető, remekül formálta meg a szerző a karaktereket. Isla a felelősségteljes, gondoskodó, két lábbal a földön álló és mégis időnként a föld felett néhány centivel röpködő személyiségével; Hannah a saját adott helyzetéből a legjobbat és legszebbet kihozni akarásával és szókimondó mégis kedves és szeretetreméltó őszinteségével; Maddie a kedves álmodozó és mindenre kíváncsi gyermeki lényével; Brooke a kamaszok pimaszságával és lázadásával; Mrs. Edwards az aranyos habókosságával és bölcs élettapasztalatával (no és a lehetőleg mindenhová magával cipelt macskájával); Raj, a postásfiú a lazaságával, természetességével és jószívűségével; Aaron a kertelés nélkül kimondott gondolataival és humorával; Chase a vonzó külső és belső tulajdonságaival, aki főleg a hibáit belátó és jóvátenni igyekvő, figyelmes és kedves személyiségével lopta be magát olvasói szívembe.

 

Kifejezetten érdekes, szimpatikus és megható számomra, ahogyan a szerző a mozgássérült Hannah életét és egyéniségét, vágyait és nehézségeit, gyengéit és erősségeit, küzdelmeit és sikereit, félelmeit és vagányságát bemutatja. De vajon megmenekülhet a mesebeli szépségű, bájos, színes Notting Hill a fenyegető veszélytől? Működhet, sikerrel járhat az a nem mindennapi terv, melyet az ott élők eszelnek ki? Chase milyen szerepet tölt be végül a városrész, a vállalat és nem utolsó sorban Isla életében? Úgy alakul a karácsony a főszereplők számára, ahogyan azt szeretnék?

 

Előzőleg az Őrült görög nyár szerepelt csupán az olvasmányaim közt a szerzőtől, ami a címével összhangban egy kifejezetten nyári történet. Amikor ráleltem a könyvtárban az Egy karácsonyi csók című regényre, kíváncsian és érdeklődéssel lapoztam bele. Úgy éreztem, ez egy jó olvasmány lehet a karácsonyt megelőző időszakra. Nem tévedtem: Mandy Baggot egy kedves, szerethető történetet tárt elém, sok-sok adventi készülődéssel, fényekkel és a karácsonyi fűszerek illatával.

 

„Az élet nem tökéletes, de a miénk. És meg kell próbálnunk a legjobbat kihozni belőle – mondta Isla. – És igenis gyönyörű és csillogó, még ha nehéz is néha.”