Főkép

Első hallásra úgy tűnt, mit sem változott a spanyol La Banda Morisca együttes muzsikája az előző, általam is dicsért Algarabya album óta, ugyanazzal az izgalmas zenével leptek meg, amivel már korábban is sikert arattak nálam. Sajnos a tavalyi Szigetes fellépésükről lemaradtam, így arról még mindig nincs személyes tapasztalatom, hogy mire képesek élőben, de talán még járnak errefelé, és akkor ígérem, bepótolom a mulasztásomat.

 

„Náluk jól megfér egymás mellett az arab, a spanyol, a cigány, a zsidó zene, a flamenco, ésatöbbi, de mindezeken felül nyomokban rock és jazz hatásokat vélek még felfedezni.” – ezt írtam négy évvel korábban, és a lényegét tekintve minden maradt a régiben. A hat muzsikus célja az évszázadokkal korábbi andalúz hagyományokkal való kísérletezés, aminek szerves velejárója a kutatás és a fejlesztés. Ezért bukkannak fel náluk arab dallamok, valamint a mediterrán térség zenei hagyatéka, kiegészítve a mai Magreb, Közel-Kelet és Andalúzia muzsikájával (flamenco és rock).

 

Megközelítését tekintve azonban úgy érzem, most egészen más vezérelte az együttest. Nem egyszerűen lemezt készítettek, hanem inkább egy könyvlemezt, amibe nagyon sokan beleírták gondolataikat. Tematikáját tekintve pedig ez tisztelgés a nőiesség, a nők ereje, gyógyító tudományuk és bölcsességük előtt. Ezzel összhangban választották a borítót, amin egy hölgy látható, amin éppen fúvós hangszerén játszik.

 

Valahol azt olvastam, hogy elképzelésük szerint ez az album inkább gyűjtői tárgy, semmint szokványos CD – nem csoda, ha a megvalósítást nem bízták kiadóra, hanem saját kezükbe vették, és közösségi finanszírozó kampányt indítottak a szükséges anyagiak összegyűjtése érdekében. Ez sikeres lett, mivel a vártnál harminc százalékkal többet dobtak össze a támogatók.

 

A zene sokoldalúsága a „Tres morillas” című számban figyelhető meg talán a legjobban, a zene arab-andalúz mivolta, az énekstílus szintén arab, aztán a közepén van egy instrumentális rész, amiben ugyan nyomokban ott vannak az arabos dallamok, de közben egészen más irányba mennek tovább, hogy aztán a végén a nagy kórussal ismét visszatérjenek a kiindulóponthoz. Kísérletezés jellemzi a „Milonga de Wallada” című kompozíciót, amiben Belén Lucena hegedűje már-már idegesítően ellenpontozza José Mari Cala énekét. Az egyensúly csak akkor áll helyre, amikor Laura B nőként csatlakozik az énekhez, bár a zaklatottság azért megmarad. A ritmusok és az áradó kórusok miatt maradt emlékezetes számomra a „La niña de la alhucema”, érdekesen erősítették egymást benne az arab és az andalúz elemek.

 

Kellőképpen egzotikusnak találtam a Gitana Mora albumot, tele arab/mór hatásokkal, flamencóval – ez a muzsika pont annyira kidolgozott, mint mondjuk az Alhambra épülete. Minden részlet a helyén van, és mégsem a múltat látjuk magunk előtt, hanem a jelent. Vigyázat, függőséget okozhat, mert egyetlen meghallgatás biztosan nem lesz elegendő!

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Tres morillas, Rumba morisca, Milonga de Wallada

2019-ben megjelent album (szerzői)

Weboldal: https://www.labandamorisca.com/

 

 

A zenekar tagjai:

José Mari Cala – ének

José Cabral – mór gitár, guimbri, úd (oud), bendzsó, saz, kórus

Belén Lucena – hegedű, kórus

Antonio Torres – szaxofon, gralla, zurna, tarota

Jerónimo Melgar – basszusgitár

David Ruiz – ütőhangszerek

 

Közreműködők:

Raúl Rodríguez – flamenco

Sofía Torres – cselló

Laura B – ének

Paqui Benítez – kórus

Escolanía ´Los Trovadores´ - kórus

Mª Jesús Durán (karmester), Alejandro Barberá, Ciro Cabral, Zoe Cabral,

Gabriela Herrero, Ignacio López-Cepero, Catalina Outon y Sofía Torres (alumnos de la Escuela de música y danza Belén Fernández)

Borke Mundo-Beat / remix

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Rumba morisca
  2. Oh joven gacela
  3. Tres morillas
  4. La niña de la alhucema
  5. La choza de Juaniquín
  6. Gitana Mora
  7. Romance de la amada
  8. Wahiriya
  9. Milonga de Wallada
  10. La choza de Juaniquín. Ft. Borke Mundo-Beat