Paár Julcsi: Hangoló – Kerekerdő
Írta: Galgóczi Tamás | 2019. 09. 01.
Kicsit messzebbről indulok, a könnyebb érhetőség érdekében. Tisztelem Boldizsár Ildikót azért, mert műveli és népszerűsíti a meseterápiát. Az évek során több tematikus könyve megjelent a Magvetőnél (néhányról mi is írtunk korábban), mindig olyan meséket gyűjtve csokorba, amelyek az adott téma feldolgozását hivatottak segíteni. Mondanom sem kell, nagyon szeretem ezeket a köteteket, és mindig élvezet hallgatni, ahogyan Boldizsár Ildikó a meseterápiáról mesél (interjú erre).
Azt készséggel elismerem, hogy a fentebb leírtak dacára csak ködös elképzelésem van arról, mégis miként működik a gyakorlatban, mennyi idő és milyen körülmények szükségesek hozzá, illetve mennyire tudja megváltoztatni a segítségre szorulók életét. Oké, így vagyok a részecskegyorsító működésével, vagy az artroszkópos térdműtéttel – mindkettő létezik, csak fogalmam sincs a részletekről.
Mindezt azért tartottam fontosnak leírni bevezetésként, mert Paár Julcsi a szokásos énekesnői ténykedésén túl zeneterápiával is foglalkozik. A Fonónál most megjelent lemeze részben ilyen elemeket tartalmaz, valamint egy komplett zenés mesét, rengeteg magyar népzenével, újragondolt, illetve újrahangszerelt nótával. A kerettörténet, melynek ürügyén főhősünk (Jancsi) bejárja a kerek világot, egyike az élet legfontosabb és egyben legproblémásabb döntéseinek, így érthető, miért szánunk az alapos megbeszélésére egy teljes nagylemezt.
A népzenei alapoknak köszönhetően nagyon sok dalt ismerősként üdvözöltem, ugyanis korábban ezeket különféle együttesek repertoárjában már hallottam – általában másként. Jó példa erre a „Hajnalodó” című szám, amelynek ilyetén hangszerelésű verziójával (ének és cimbalom) még nem találkoztam, vagy a „Pokolba” szövegmentes részei sem tipikus népzenei megoldással bírnak. A szaxofon és a kaval miatt meg inkább mondanám világzenének a Hangoló – Kerekerdő című albumot, mintsem hagyományőrző elképzelésnek. Bár hajlok arra, hogy gyakorlatilag a hagyományok átmentésének vagyok tanúja, amikor Paár Julcsi, a fiatalok, gyerekek vagy éppen felnőttek számára fogyaszthatóbb, illetve befogadhatóbb „modernizált” zenét rögzített a stúdióban.
Mivel aktív énekesnőként számos formációban vesz részt, úgy gondolom túl sokat nem kell a hangjáról áradoznom (lásd Tárkány Művek, Bazseva, Dalinda, MagyarVista Social Club, Nana Vortex), mert az pont annyira tiszta, mint a népzene, mentes minden mesterkéltségtől, képes a különféle érzelmek közvetítésére, van benne erő és melegség – egyszóval ideális a mesélő/narrátor szerepére.
A lemez végül mégsem került be a világzenei rovatba, ezért kategóriákon kívüliként ajánlom kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Meghallgatásra ajánlott számok: Hajnalodó, Kesergő, Boszorkányos
2019-ben megjelent album (Fonó)
Az énekesnő facebook oldala: https://www.facebook.com/julianna.paar
A zenekar tagjai:
Paár Julcsi - ének
Csernók Klára - hegedű, brácsa (5), ének (3)
Takács Ádám - hegedű
Szabó Dániel - cimbalom
Papp Endre - brácsák
Bognár András - nagybőgő
Bede Péter - kaval, szoprán szaxofon (5), tárogató (7, 8)
Könczei Bálint - harmonika
Tímár Sára - ének (5, 6, 13)
Orbán Johanna - ének (5, 6, 13)
Kiss B. Ádám - ének (7, 8, 13)
Ágoston Erzsi, Ballay Dorka, Fekete Ilus, Kárász Bodza, Kárász Hanga, Kopányi Kata - ének (2, 13)
A lemezen elhangzó számok listája:
- Tekereg
- Egyszer volt…
- János úr
- Úton
- Boszorkányos
- Vihar
- Kesergő
- Áj falusi csárda
- Hajnalodó
- A világ végén
- Pokolba’
- Hazafelé
- Boldogan éltek…