Rejtő Jenő hangoskönyvek – Egy bolond száz bajt csinál

Értekeztem már arról, hogy szerintem milyen egy jó hangoskönyv. Ezt pedig nem csak pár meghallgatott történet után mondom, volt idő, amikor óraszám hallgattam a legkülönfélébb szövegek felolvasását, elmélkedésektől krimin át meseregényig. Aki hozzám hasonlóan monoton munkát végez, vagy egyszerűen csak szereti, ha mindenféle molyolás, házimunka stb. közben valami lefoglalja a fülét, de nem elégszik meg a zenével, az előbb-utóbb belebotlik Rejtő Jenő műveibe. A Kossuth Kiadó igencsak szép számmal dolgozta fel a rejtői életművet. Én előtte nem igazán találkoztam a szerző történeteivel, így teljesen új „füllel” kezdtem neki a sorozatnak, legutóbb az Egy bolond száz bajt csinál című darabbal végeztem. Ennek apropóján döntöttem úgy, hogy ahelyett, hogy csak erről a kiadványról írnék, inkább ajánlok párat a jobb Rejtő-hangoskönyvek közül.

Ami azt illeti, elég gyorsan le lehet szűkíteni a listát, elég csak megnézni, kik adják át a hallgatónak a történeteket. Mert hiába szeretjük Bodrogi Gyulát, a Piszkos Fred, a kapitány pedig hiába tartozik a legjobb Rejtők közé, valahogy hiányzik az a csibészség. Rejtő szövegeiben a legfontosabb hasonlóság, hogy szinte igénylik, hogy az ember játsszon a hangjával, ha felolvassa. És ki más is lenne erre a legalkalmasabb, ha nem Rudolf Péter (akinek Terry Pratchett-hangoskönyveit is meleg szívvel ajánlom mindenkinek) és Reviczky Gábor. (Bár bevallom, Galambos Péter „Galamb” felolvasásaihoz, mint amilyen A fehér folt is, még nem volt szerencsém, tőle Vonnegutot ajánlanék, ha már itt is felbukkant, mint közreműködő.) Szóval, kell a hanggal való játék, a sok ál- és igazi akcentus, a rossz helyesírással papírra vetett levél, vagy éppen egy agyvérzés felé robogó légiós őrmester hanghordozásának hű tolmácsolásához.

Ott van mindjárt Wagner úr, akinek „My old friend, a Piszkos!” felkiáltása A megkerült cirkálóból azonnal beleeszi magát az ember fülébe, ha Rudolf Péter hangján halljuk. Ő minden Rejtői hablatyolást a maga teljességében meg tudja szólaltatni, másik csodás példája ennek Vanek úr (Rejtő vonzalma a furcsa mellékalakokhoz már-már legendás) A tizennégy karátos autóból, aki a légióban teljesítheti ki életcélját, nevezetesen, hogy futóbolondnak nézzék. Rudolf Péter abban is nagyszerű, hogy az őrült helyzetekbe került, ám alapvetően normális főhősök tanácstalanságát átadja, akik simliskedés közepette próbálnak rájönni, mégis mi a jó ég történik körülöttük, ők hogyan tudják belőle kivágni magukat, esetleg hasznot húzni belőle. Például ott van a Vesztegzár a Grand Hotelben Félixe, aki a legnagyobb hazugságokat is képes összehordani, csak hogy ne kerüljön rács mögé. Viszont itt kell megjegyeznem, hogy még egy zseniális hang sem képes minden esetben megmenteni egy hangoskönyvet: álljon itt mementóul A Néma Revolverek Városa. Hiába vicces Benjamin Walter Pác lázas össze-vissza halandzsája, ez sem elég arra, hogy olyan lehengerlő legyen, mint a jobb Rejtő-kötetek.

És mi van Reviczky Gáborral? Neki a sivatagi történetek állnak a legjobban. Rosszul beszélő beduinok, orrukat fennhordó lakájok, pimasz légionáriusok vagy épp dühöngő tisztek szólalnak meg a hangján, mindegyikük valódi egyéniségként. Az egyik legjobb komor, humort csak elvétve tartalmazó Rejtő-regény, a Csontbrigád légiósai (és üvöltöző főtisztjük) élőek, Reviczky Gábor úgy tudja megszólaltatni őket, hogy elhisszük, valóban a kilátástalan szaharai forróságban aszalódnak, közel az őrülethez. De ugyanilyen jól képes átadni vidám figurákat: aki nem hallotta még a Török Szultán levelét felolvasásban (A három testőr Afrikában), az még semmit sem hallott. (Ha már itt tartunk, Bodrogi Gyula is remekel, amikor Füllig Jimmy levelét tolmácsolja.) És hát kérdem én: van-e megmosolyogni valóbb, amikor Reviczky épp egy magát bolondnak tettető nő hangján szólal meg? (Egy bolond száz bajt csinál) Na ugye, hogy nincs!

Tudom, botrányosan sok remek Rejtő-könyvet hagytam ki, még akkor is, ha csak az általam is ismert művekre hagyatkozok. De valljuk be, egy idő után az ember fejében már összefolyik a rejtői életmű. Melyik könyvben bukkan fel Wagner úr? Melyikben írnak levelet San Antonio főhercegnek? A nagy Levin melyik kötetekben alkotja ételkölteményeit? És Tropauer Hümér örökbecsű poémáit? De a lényeg: számítanak ezek? A lényeg, hogy jól szórakozzunk történeteiken, és ehhez a hangoskönyv még többet hozzá tud adni. Föntebb csak pár ajánlást kívántam adni, hogy aki most kezdene vele a Rejtő-életműbe, mint anno én, vagy az általa teljes egészében ismert regényeket szeretné kicsit másként is megismerni, az is tudja, mit keressen. Nem mintha nagyon mellé lehetne nyúlni ezekkel a kiadványokkal...