Főkép

Feltételezem, hogy kétféle olvasója lehet Anne Rice Az Úr Krisztus című sorozatának, és a két csoport között nemigen van átjárás. Az egyikben azok a keresztények vannak, akik szívesen olvasnak a Megváltóról regényes formában is, a másikban pedig azok, akik Anne Rice-t mint a Vámpírkrónikák (Interjú a vámpírral, Lestat a vámpír, stb.) és egyéb természetfeletti elemekkel megspékelt regények íróját ismerik. Amiben mindkét csoport egyezik, az a döbbenet, amit akkor éreztek, mikor megtudták, hogy milyen múltú írónő ír milyen témáról.

 

Anne Rice sosem titkolta katolikus származását, neveltetését, és amellett, hogy a vallás és Jézus mindig is érdekelték, a Vámpírkrónikák utolsó részeiben már nyilvánvaló volt, hogy visszatért az Anyaszentegyház kebelére – ahonnan még tinédzserként távozott. Ennek folyománya volt, hogy 2005-ben belevágott ebbe a grandiózus új sorozatba, mely Jézus életét hivatott feldolgozni. Két részig jutott, ám aztán 2010-ben újra otthagyta a Katolikus Egyházat (noha maradt Krisztus híve) – meglehet, ebben Anne szintén író fia, Christopher Rice homoszexualitása, illetve az Egyház homoszexualitáshoz fűződő intoleranciája is közrejátszott. Akárhogy is, a sorozat sorsa kérdéses, pedig nagy kár lenne érte.

 

Roppant kíváncsi voltam, mire jut Anne Rice ezzel az egyszerre kényes és hálás, gazdag és szegény hátterű témával, de arra is, hogy az utolsó Vámpírkrónikákra jellemző dagályosságot és céltalanságot le tudja-e vetkőzni, valamint, hogy merészel-e olyasmit tenni, mint Christopher Moore a Biff evangéliumában, vagyis, hogy írjon Jézus „elveszett éveiről”.

 

Az már a Távol Egyiptomtól című első kötetből kiderült, hogy az írónő nagyon alaposan utánajárt, utánaolvasott Jézus életének. Nyilván ő is csak a meglévő forrásokra támaszkodhatott, melyek egyfelől bőségesek, másfelől mégis rengeteg kérdést hagynak megválaszolatlanul. S lévén hívő lélek, akkor még elkötelezett katolikus, Anne nem ment bele annak latolgatásába, mi történt azokban az években, melyekről a Bibliában nem olvashatunk. De azért egyes apokrif iratok, evangéliumok egy-egy elemét felhasználta, pl. azt a viszonylag közismertet, melyben a gyermek Jézus megharagszik egy gyerekre (aki itt bántja őt), és megöli majd feltámasztja az akaratával. És az mindenképp bátor húzás, hogy Jézus maga a mesélő, egyes szám első személyben.

 

Az első kötet elején Jézus 7 éves, és családja épp jelet kap, hogy visszatérhetnek Alexandriából Názáretbe. Nagyjából egy évet fog át a regény, és igazából nem sok minden történik benne. Viszont a maga lassú, kifejtős módján Anne Rice bemutatja a kort, a miliőt, a zsidó kultúrát: azt, amiben Jézus felnőhetett. Még valamelyest az is sikerül neki, hogy a történelmi eseményeket úgy adja vissza, ahogy egy gyermek érzékelhette – legyen az bár Jézus, akit a zsidó tanítások és hagyományok terén kimagaslóan tehetségesnek ábrázol. Ugyanakkor az is érezhető, hogy ő más, mint a többiek. Ő maga még csak érzi, de Jakab, József első házasságából született, félárva fia, Jézus féltestvére épp úgy tud vagy sejt valamit, mint mondjuk egynémely rabbi vagy egyéb rokonuk. (Ha már rokonok: a hasonló nevek miatt gyakorlatilag képtelenség követni, hogy ki kivel van, de nincs is akkora jelentősége…)

 

Miután az első kötetben megkaptuk azt a hátteret, amivel jobban megérthetjük, hova született Jézus, milyen körülmények között kell majdan megtennie, ami rá vár, a második kötetre ugrunk egy nagyot időben. Jézus már 30 éves, és épp egy kövezésnél találkozunk vele, amikor nem tud megmenteni két názáreti ifjút, akit homoszexualitással vádoltak meg… Rice egyik vesszőparipája ezzel kipipálva. Utóbb érkezik még egy olyan elem vagy részlet, ami nagyon jellemző rá: mikor Jézus 40 napra elvonul a sivatagba, és megkísérti a Sátán, az pont olyan nagy ívű és izgalmas, mint amilyeneket a korábbi regényeiben írt (valamelyest a Vámpírkrónikák egyik csúcspontja, a Memnoch, a Sátán is felrémlik). Emellett azonban nagy alázattal és odaadással írt regények ezek, és hogy Anne Rice-t olvasunk, az csak a stílusból érződik, az érzékletes, az apró finomságokat felvillantó leírásokban, valamint abban, ahogy Jézus belső monológját megírta.

 

Az út Kánáig, ahogy címéből sejthető, a Kánai menyegzőig, vagyis Jézus nyilvános szereplésének kezdetéig veszi végig a történetét. Keresztelő Szent János, a sivatagi elvonulás, majd a víz borrá alakítása a lagziban, egyszersmind tanítványainak összegyűjtése. Valamint egy mellékszál, melyet lehet szerelmiként is értelmezni, noha Rice utószavában kihangsúlyozza, hogy nem arról van szó, hogy Jézust megkísértette egy nő, a szerelem, hanem arról, hogy miként Isten, úgy ember is volt, férfi testben járt, és az írónő szerette volna ezt ábrázolni.

 

Gautama Buddha élete kapcsán mindig ott van, hogy honnan jött, s mintegy minek az ellenében kezdett el tanítani. Úgy gondolom, bizonyos értelemben Anne Rice két könyve is megadja ezt, amint bemutatja a szigorú tradíciókkal és törvényekkel uralt mindennapi zsidó életet, illetve azt a történelmi hátteret, azt a forráspontig hevült helyzetet, melyben két zsidó király mellett/fölött ott a rómaiak uralma, és új helytartójuk, Pontius Pilatus. Élénk színekkel, valóságosnak hatóan tárja mindezt elénk, és bár nagyon keveset tudunk, tudhatunk, hogy valójában milyen volt akkor az élet, mi történt és hogyan, az az érzésem, hogy Anne Rice két könyve hitelesebb sok-sok egyéb Jézus ábrázolásnál. Mindenképp nagy erénye, hogy az istenit és az emberit is megmutatja – előbbit pont annyira magasztosan és felfoghatatlanul, amilyennek lennie kell, utóbbit pedig tépelődő, de nyíltszívű, szeretetteli személyiségként. Noha az ő Jézusa is szenved a teher alatt, nála nincs meg az a belső harc és iszonyat, ami Nikosz Kazantzakisz remekművében, a Krisztus utolsó megkísértésében jellemzi a Megváltót.

 

Remélem, elkészül a befejező kötet is, de ha nem, nos, abban már úgyis az lenne, amit a Bibliába bekerült evangéliumokban is elolvashatunk. De, bár az első rész némileg vontatott volt, így is merem ajánlani hívőknek ezt a két regényt – és tulajdonképpen a régi Anne Rice rajongóknak is, mert a rá jellemző stílus és érzékenység itt is megvan.

 

Az Úr Krisztus sorozat:

1. Távol Egyiptomtól

2. Az út Kánáig