Jennifer Probst: Érdekházasság
Írta: Szakácsi Angelika (Angelika blogja) | 2013. 08. 28.
Ha odakinn hétágra süt nap és vígan dalolnak a madarak, gyakorta rám tör az érzés, hogy milyen jó lenne még tovább fokozni a boldogságomat valami napsugarasan vidám olvasnivalóval. Jól bevett szokásom ilyenkor Jennifer Crusie, esetleg Rachel Gibson regények után nyúlni, vagy legalábbis utána nézni, milyen, az övékhez hasonló típusú kiadvánnyal rukkoltak elő a hazai kiadók. Jennifer Probst Érdekházasság című könyvének fülszövege pont olyan könnyed romantikus kikapcsolódást ígért, amit kerestem, s meg kell mondanom, csöppet sem csalódtam a választásomban, sőt, felvéstem az írónő nevét a viccesen megnyerő történetet alkotó szerzők listájára.
„Szüksége volt egy férfira.
Lehetőleg egy olyanra, akinek van úgy 150 000 felesleges dollárja.”
A gömbölyded, okos és független Alexandria McKenzie-nek kétségbeesetten szüksége van egy nagyobb összegre, hogy családja otthonát megmenthesse a kényszerű eladástól. Végső elkeseredésében, már igazán nincs mit veszteni alapon, még a szerelmi bűbájt is beveti, olyan tökéletes férfit kívánva, aki lehetőleg a remélt anyagi biztonságot is képes lesz megadni neki. Földanya vagy a véletlen kimondottan gyorsan intézkedik, mert a varázslathoz szükséges tíz pontos óhaj listája még el sem hamvad teljesen a mágikus tűzben, amikor tettre kész barátnője személyében befut a felmentő sereg előfutára.
„… karnyújtásnyira volt attól, hogy megcsinálja a szerencséjét.
De hogy megszerezze, amire vágyik, előbb kerítenie kellett egy feleséget.”
A dögös, céltudatos és sikeres Nicholas Ryannek sürgősen meg kell házasodnia, hogy agyafúrt bácsikája végrendeletében előírtaknak eleget tegyen, és el ne veszítse építészeti vállalatuk többségi tulajdonjogát. S ezt lehetőleg tisztán üzleti alapon szeretné véghezvinni, hogy elkerülhessen mindennemű érzelmi bonyodalmat. De hol talál ilyen rövid idő alatt olyan nőt, aki legalább nagyjából megfelel azoknak a kívánalmaknak, amiket papírra vetett? Húga telefonhívása a lehető legjobb pillanatban fut be.
„… szép lassan új irányt vesz az élete. Letér a jól megszokott, biztonságos útról egy viszontagságos földútra, amely telis-tele van kövekkel, bozótokkal és kátyúkkal.”
Alexa és Nick gyerekkoruktól ismerik egymást, így legalább nem egy vadidegenhez kötik az életüket egy teljes évre. Ugyanakkor mindig ügyesen kitértek egymás útjából, tehát együttélésük is egyszerűnek ígérkezik. A nő megbízható, a férfi gazdag, mindketten elégedettek. A terv tökéletesnek látszik… míg a szerelem közbe nem szól, és fel nem borítja a terveket.
Ms. Probst ezzel a könyvvel bebizonyította, hogy lehet aranyos, élvezetes és egyedi történetet írni a már jól ismert fordulatok felhasználásával is. Megvolt itt mindaz, amitől jó lesz egy romantikus regény: humor, szerelem és erotika. Bár a kötelező kellékekből – félreértések, féltékenység, sokáig tagadott vágy – építkezett, mégis üdítő lett a végeredmény, nagyszerűen szórakoztatott, és a lapok csak úgy peregtek észrevétlenül. Külön köszönet a Librinek, hogy a meghittséget sugárzó angol borító mellett döntöttek, amely véleményem szerint sokkal jobban is passzol a tartalomhoz, mint a szexualitást előtérbe helyező, eredeti amerikai változat. Mert igaz ugyan, hogy a főszereplők kapcsolata egy idő után szenvedélyessé válik, de nem ez a történet leghangsúlyosabb vonala. Sokkal fontosabb volt az, ahogyan Alexa és Nick fokozatosan, szurkálódó élcelődések és fergeteges viták során összecsiszolódtak, és viselkedésük fokozatosan megmutatta valódi személyiségüket.
S a humor mindezt csodásan megkoronázta. Számtalan jelenetet tudnék említeni, amely megnevettetett. Nagyjából a „Gonosz vagy! Te meg aggszűz!” kezdetű barátnői csevejnél kezdtem el először kuncogni. Amikor az első körben fantáziátlanul Halra, majd ezt orvosolandó Ottóra átkeresztelt halacska hogyléte körüli szóváltáshoz értem, egyenesen kacagtam a lehetetlen diskurzuson. A könyv végén pedig, ahol az izgatottságtól megkeveredett férj kis híján vajúdó neje nélkül indul a kórházba, szinte könnyesre nevettem magam. Őszinte szívvel ajánlom tehát a kortárs romantikus regények kedvelőinek, igazi álmodozóan sóhajtozós, édes tündérmese, amit mosollyal az arcomon zártam be. Az epilógus pedig garantálta, hogy keressem a folytatást, amely a hírek szerint késő őszre várható Trükkös házasság címmel, benne egy szenvedélyes olasz és a kotnyeles hugica kusza szerelmével.