Gary Chapman: A szeretet mindent legyőz
Írta: Galgóczi Móni | 2012. 03. 28.
„Ahhoz hogy a szeretet hosszú életű legyen, és állja az élet megpróbáltatásait, nem elég, hogy csupán pozitív érzelmekből álljon. Olyasvalaminek kell lennie, amit teszünk. Tetteinkkel kell bizonyítanunk a szeretetünket a társunk, a családtagjaink, a barátaink, az ismerőseink, és igen, még az ellenségeink iránt is. Erről szól ez a könyv.”
Azt minden épeszű ember tudja, hogy a szeretet nem győz le mindent (pl. a halált biztosan nem), ellenben olyan erő, melyhez nincs fogható. Nem, eszem ágában sincs győzködni senkit, hogy akarata ellenére kézbe vegye és elolvassa a könyvet, hiszen meggyőződésem szerint minden ember életében elérkezik a pillanat, amikor találkozniuk kell egymással. Nekem most jött el. És örülök neki, mert életem olyan szakaszában történt, amikor – úgy hiszem – a legnagyobb szükségem volt rá, bár ha jobban belegondolok, leginkább arra a hihetetlen erőre, amit ezek a hétköznapi emberek által leírt történetek adtak.
Életünk során számos akadállyal találjuk szembe magunkat. Ezeket vagy legyőzzük, és erősebbek, bölcsebbek leszünk általa, vagy megrettenünk tőlük, és hagyjuk, hogy győzedelmeskedjenek fölöttünk. Véleményem szerint egyetlen alternatíva van, még akkor is, ha ez sokszor fájdalmas, küzdelmes és egyedül szinte lehetetlen végigcsinálni. Éppen ezért fontosak a minket körülvevő emberek, és az a szeretet, melyet irántuk érzünk. Persze nem mindig, hiszen nem vagyunk mi szentek, de általában.
A kötetben nem egyetlen ember osztja az észt, nem csak az ő tapasztalatait, gondolatait és tanácsait olvashatjuk, vagyis ez nem egy klasszikus értelemben vett „önsegítő” könyv, hanem néhány egyszerű, hétköznapi ember osztja meg velünk életének egy bizonyos meghatározó eseményét. Akad közöttük író, szociális gondozó, kardiológus, nyugalmazott tanárnő, szabadúszó újságíró, egykori képviselőházi írnok, ifjúsági lelkész, de olyan is, aki „csak” feleség, anya, nagymama, vagy éppenséggel férj, apa vagy nagypapa. Különlegességük abban rejlik, hogy képesek voltak megkeresni magukban a szeretetet, és mozgósítani az abban rejlő erőt, hogy segítségével változtassanak az életükön. Vajon mi képesek vagyunk erre? Akár a nap bármely percében, körülményektől, helytől és időtől függetlenül? Nem tudom, de talán már az is jó, ha legalább megpróbáljuk. Ha elégszer futunk neki, egyszer biztosan sikerrel járunk. Főleg, ha megtapasztaljuk, hogy milyen igazán szeretni és/vagy szeretve lenni – ennek minden örömével és bánatával együtt.
Hiszen szeretni annyi, mint önzetlenül tenni valamit egy másik emberért, mint önmagunkat rendszeresen háttérbe helyezni, mint áldozatot vállalni, mint kompromisszumot kötni. Vagyis szeretni igenis kemény, huszonnégy órás munka. Aki mást mond, az vagy hazudik, vagy fogalma sincs arról, mit beszél. Vagy egyszerűen csak nagyon fiatal és tapasztalatlan. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy mindehhez minimum két emberre van szükség, akik legalább részben hasonlóan, bizonyos dolgokról meg ugyanúgy gondolkodnak, illetve akik képesek egymással megfelelően kommunikálni. Ha ezek valamelyike hiányzik, akkor az, aki cselekvésre szánja el magát, aránytalanul nehéz helyzetben találhatja magát. Vannak tehát helyzetek és pillanatok, amikor nagyon-nagyon nehéz hinni a szeretet erejében, főleg, ha az, aki felé szeretettel fordulunk, tele van negatív érzésekkel, haraggal és gyűlölettel – akár irányunkban is. Na innen szép nyerni.
Egészen biztos vagyok abban, hogy mindenki talál a könyvben olyan történetet, ami neki, hozzá vagy róla szól. Esetleg egy családtagjáról, barátjáról vagy ismerőséről. És ettől válik igazán hitelessé, emberközelivé az élmény. Mert nem egy elvont, távoli dologról van szó, hanem valamiről, ami velem, veled, vele, velünk vagy éppen velük történt meg. Vagy bármikor megtörténhet.
„Ha a szeretetet választjuk, és hajlandók vagyunk elengedni a gyűlöletet és a bosszúvágyat, új élet lehetőségére lelhet az, akiért meghozzuk ezt az áldozatot. A szeretet melletti döntés ugyanakkor minket is szabaddá tesz a harag és a gyűlölet rabságától, és gazdagabbá teszi az életünket.”
Tartalom:
Gary Chapman: Előszó
Határtalan szeretet (Tamara Vermeer)
A burgonyafiaskó (Eileen Roddy)
Az elcserélt gyermek (Louise D. Flanders)
Egy bögrényi törődés (Steven L. Brown)
A vád: szürcsölés (Doris E. Clark)
A feledhetetlen ölelés (Rebecca Willman Gernon)
Kinek a tengerpart, kinek a hegyvidék (Sheila Farmer)
A kislány, aki felforgatta az életemet (Laurie A. Perkins)
Kutya-macska házasság (Emily Osburne)
Ajtó a szeretetre (Betty J. Johnson Dalrymple)
A karácsonyi csoda (Loretta J. Eidson)
Gyerek kontra kosárlabda (Kevin Lucia)
Van visszaút (Sudha Khristmukti)
A csokoládénál is jobban (Midge DeSart)
Ki kerekedik fölül? (Laura L. Bradford)
Elvesztett és megtalált nővéreim (Sarah B. Hawkins)
Fényes vértű lovagom (Leslie J. Payne)
Springfield szívverése (Jon Hopkins)
Ami a szemnek láthatatlan (Barbara L. Scott)
Egy sebzett szív gyógyulása (Amy Chanan)
Molly világába lépve (Elsi Dodge)
Szólíts csak Bébinek! (Donna Smith)
Mikor Sara szabaddá tett (Nancy Page Sheek)
Jóban-rosszban (Sheila Farmer)
Hétköznapi kalandok a mamával (Faith Waters)
Próba szerencse (Billy Cuchens)
Nem körülöttem forog a világ (Christine McNamara)
A fiam választása (Ann Varnum)
Az elismerés kincsesládája (Pamela Dowd)
Fagyos földnek új virága (Gena Bradford)
Viszonzás nélkül (Katherine J. Crawford)
A nap, amikor a férjem a halálomat kívánta (Laquita Havens)
A mosogatógép hadművelet (Susan Stanley)
A haszontalan kiscica (Nancy J. Farrier)
Búcsúzz szíved úrnőjétől! (Jennifer Devlin)
Fele-fele alapon? (Sandy Cathcart)
Gazdagságban, szegénységben (Chris Wright)
Megéri az árát (Jacquelyn Sandifer Strange)
A Virágos köz új hajtása (Connie Pombo)
A szeretet ajtaja (Nora Peacock)
A kötet közreműködői
Azt minden épeszű ember tudja, hogy a szeretet nem győz le mindent (pl. a halált biztosan nem), ellenben olyan erő, melyhez nincs fogható. Nem, eszem ágában sincs győzködni senkit, hogy akarata ellenére kézbe vegye és elolvassa a könyvet, hiszen meggyőződésem szerint minden ember életében elérkezik a pillanat, amikor találkozniuk kell egymással. Nekem most jött el. És örülök neki, mert életem olyan szakaszában történt, amikor – úgy hiszem – a legnagyobb szükségem volt rá, bár ha jobban belegondolok, leginkább arra a hihetetlen erőre, amit ezek a hétköznapi emberek által leírt történetek adtak.
Életünk során számos akadállyal találjuk szembe magunkat. Ezeket vagy legyőzzük, és erősebbek, bölcsebbek leszünk általa, vagy megrettenünk tőlük, és hagyjuk, hogy győzedelmeskedjenek fölöttünk. Véleményem szerint egyetlen alternatíva van, még akkor is, ha ez sokszor fájdalmas, küzdelmes és egyedül szinte lehetetlen végigcsinálni. Éppen ezért fontosak a minket körülvevő emberek, és az a szeretet, melyet irántuk érzünk. Persze nem mindig, hiszen nem vagyunk mi szentek, de általában.
A kötetben nem egyetlen ember osztja az észt, nem csak az ő tapasztalatait, gondolatait és tanácsait olvashatjuk, vagyis ez nem egy klasszikus értelemben vett „önsegítő” könyv, hanem néhány egyszerű, hétköznapi ember osztja meg velünk életének egy bizonyos meghatározó eseményét. Akad közöttük író, szociális gondozó, kardiológus, nyugalmazott tanárnő, szabadúszó újságíró, egykori képviselőházi írnok, ifjúsági lelkész, de olyan is, aki „csak” feleség, anya, nagymama, vagy éppenséggel férj, apa vagy nagypapa. Különlegességük abban rejlik, hogy képesek voltak megkeresni magukban a szeretetet, és mozgósítani az abban rejlő erőt, hogy segítségével változtassanak az életükön. Vajon mi képesek vagyunk erre? Akár a nap bármely percében, körülményektől, helytől és időtől függetlenül? Nem tudom, de talán már az is jó, ha legalább megpróbáljuk. Ha elégszer futunk neki, egyszer biztosan sikerrel járunk. Főleg, ha megtapasztaljuk, hogy milyen igazán szeretni és/vagy szeretve lenni – ennek minden örömével és bánatával együtt.
Hiszen szeretni annyi, mint önzetlenül tenni valamit egy másik emberért, mint önmagunkat rendszeresen háttérbe helyezni, mint áldozatot vállalni, mint kompromisszumot kötni. Vagyis szeretni igenis kemény, huszonnégy órás munka. Aki mást mond, az vagy hazudik, vagy fogalma sincs arról, mit beszél. Vagy egyszerűen csak nagyon fiatal és tapasztalatlan. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy mindehhez minimum két emberre van szükség, akik legalább részben hasonlóan, bizonyos dolgokról meg ugyanúgy gondolkodnak, illetve akik képesek egymással megfelelően kommunikálni. Ha ezek valamelyike hiányzik, akkor az, aki cselekvésre szánja el magát, aránytalanul nehéz helyzetben találhatja magát. Vannak tehát helyzetek és pillanatok, amikor nagyon-nagyon nehéz hinni a szeretet erejében, főleg, ha az, aki felé szeretettel fordulunk, tele van negatív érzésekkel, haraggal és gyűlölettel – akár irányunkban is. Na innen szép nyerni.
Egészen biztos vagyok abban, hogy mindenki talál a könyvben olyan történetet, ami neki, hozzá vagy róla szól. Esetleg egy családtagjáról, barátjáról vagy ismerőséről. És ettől válik igazán hitelessé, emberközelivé az élmény. Mert nem egy elvont, távoli dologról van szó, hanem valamiről, ami velem, veled, vele, velünk vagy éppen velük történt meg. Vagy bármikor megtörténhet.
„Ha a szeretetet választjuk, és hajlandók vagyunk elengedni a gyűlöletet és a bosszúvágyat, új élet lehetőségére lelhet az, akiért meghozzuk ezt az áldozatot. A szeretet melletti döntés ugyanakkor minket is szabaddá tesz a harag és a gyűlölet rabságától, és gazdagabbá teszi az életünket.”
Tartalom:
Gary Chapman: Előszó
Határtalan szeretet (Tamara Vermeer)
A burgonyafiaskó (Eileen Roddy)
Az elcserélt gyermek (Louise D. Flanders)
Egy bögrényi törődés (Steven L. Brown)
A vád: szürcsölés (Doris E. Clark)
A feledhetetlen ölelés (Rebecca Willman Gernon)
Kinek a tengerpart, kinek a hegyvidék (Sheila Farmer)
A kislány, aki felforgatta az életemet (Laurie A. Perkins)
Kutya-macska házasság (Emily Osburne)
Ajtó a szeretetre (Betty J. Johnson Dalrymple)
A karácsonyi csoda (Loretta J. Eidson)
Gyerek kontra kosárlabda (Kevin Lucia)
Van visszaút (Sudha Khristmukti)
A csokoládénál is jobban (Midge DeSart)
Ki kerekedik fölül? (Laura L. Bradford)
Elvesztett és megtalált nővéreim (Sarah B. Hawkins)
Fényes vértű lovagom (Leslie J. Payne)
Springfield szívverése (Jon Hopkins)
Ami a szemnek láthatatlan (Barbara L. Scott)
Egy sebzett szív gyógyulása (Amy Chanan)
Molly világába lépve (Elsi Dodge)
Szólíts csak Bébinek! (Donna Smith)
Mikor Sara szabaddá tett (Nancy Page Sheek)
Jóban-rosszban (Sheila Farmer)
Hétköznapi kalandok a mamával (Faith Waters)
Próba szerencse (Billy Cuchens)
Nem körülöttem forog a világ (Christine McNamara)
A fiam választása (Ann Varnum)
Az elismerés kincsesládája (Pamela Dowd)
Fagyos földnek új virága (Gena Bradford)
Viszonzás nélkül (Katherine J. Crawford)
A nap, amikor a férjem a halálomat kívánta (Laquita Havens)
A mosogatógép hadművelet (Susan Stanley)
A haszontalan kiscica (Nancy J. Farrier)
Búcsúzz szíved úrnőjétől! (Jennifer Devlin)
Fele-fele alapon? (Sandy Cathcart)
Gazdagságban, szegénységben (Chris Wright)
Megéri az árát (Jacquelyn Sandifer Strange)
A Virágos köz új hajtása (Connie Pombo)
A szeretet ajtaja (Nora Peacock)
A kötet közreműködői