Részlet Boris Vian: Mindenkit megnyúzunk! című könyvéből
Írta: ekultura.hu | 2011. 02. 23.
1. Jelenet
A darab 1944. június 6-án reggel játszódik egy gyengéd lelkű lónyúzó mester otthonában. Arromanches-ban vagyunk, a mester házának nappalijában. Az egyik sarokban munkapad és szerszámosláda. Székek, asztalok. Egy ló portréja. Csapóajtóval fedett lóverem a süllyesztőt működtető karral. Sui generis-illat. Vidéki, pontosabban arromanches-i hangulat.
A színen az Apa és André. A munkapadnál egy hatalmas gyalut javítanak
Az APA A rohadt életbe! Az utolsó ló teljesen tönkretette a gyalut.
ANDRÉ Nem lehet megjavítani?
Az APA Nézd meg az élét. Mint a csipke.
ANDRÉ Talán mégis menni fog…
Az APA Mennie kell.
Kézbe veszi a vasat, megnézi, undorodva ráköp. André odanyújt neki egy rongyot. Az apa megtörli a vasat. Kintről különféle hangok hallatszanak: géppuskaropogás, robbanások stb. Üvöltve elhangzó vezényszavak
Az APA ez a partraszállás kezd az agyamra menni! Ah! Miért is kellett nekünk Arromanches-ba költözni?!
ANDRÉ Hát nem volt nyerő ötlet…
Az APA (szigorúan) álljon meg a menet!... Több tiszteletet a dédapámnak! Az ő ötlete volt.
ANDRÉ Bocsánat, többet nem mondok ilyet.
Az APA Hol a lányom?
ANDRÉ Melyik?
Az APA Marie.
ANDRÉ Mind a kettőt Marie-nak hívják.
Az APA Tényleg! Igaz is. Vedd úgy, hogy nem szóltam.
ANDRÉ Megyek, megkeresem. (kimegy)
Az apa egyedül marad
2. Jelenet
Az APA Csakhogy magam maradtam. Használjuk ki az alkalmat. (Odalopózik a faliszekrényhez. Éppen nyújtja kezét a Calvadosért, amikor rettenetes csattanás hallatszik. Néhány dolog kipotyog a szekrényből. Az apa összerezzen) Jóságos isten! A gazemberek! (heves dörömbölés az ajtón) Szabad!
A SZOMSZÉD (belép) Szervusz.
Az APA Szervusz. Hát te még élsz?
A SZOMSZÉD Hát te is?
Az APA Az természetes. Én lónyúzó vagyok. Ezek sosem merészkednek idáig. Ahhoz túl büdös van itt.
A SZOMSZÉD Hát, büdösnek tényleg büdös. Hogyan vagy képes ekkora bűzt csinálni?
Az APA Családi titok. Gyere, megsúgom.
A SZOMSZÉD Már százszor megsúgtad.
Az APA (bosszúsan) Te kérdezted.
A SZOMSZÉD Pusztán udvariasságból. De azért nem kell engem hülyének nézni…
Az APA Na és hogy halad a partraszállás?
A SZOMSZÉD Még gyömöszölik egymást.
Az APA Kár, hogy tankokkal jönnek. Régebben mindig sok munkát adott nekem az ilyesmi. Az a rengeteg elpusztult ló...
A SZOMSZÉD Már elérték a parti fennsíkot. Innen láthatod is őket.
Az APA Csak nem gondolod, hogy érdekelnek? (az ablakhoz megy) Jesszusom! Mennyien vannak! Hihetetlen!...
A SZOMSZÉD Legalább ötvenen. Biztos vagyok benne.
Az APA És az itteniek mit szólnak hozzá?
A SZOMSZÉD A fritzek? Hát nem örülnek. képzelheted. Morcosak, hogy ilyen korán felébresztették őket!
Az APA Persze, mert Amerikában más az időszámítás. Merthogy számításba kell venni a délköröket…
A SZOMSZÉD Ne strapáld magad. Tudjuk, hogy műszerész voltál. És Marie?
Az APA Jó, hogy mondod. Épp a tanácsodat akartam kérni egy fontos ügyben.
3. Jelenet
ANDRÉ Nem találom Marie-t.
Az APA Mondtam, hogy ne keresd.
ANDRÉ Hát akkor nem csoda, hogy nem találom. Előbb is szólhatott volna! (fáradtan vállat von)
A SZOMSZÉD Bocsáss meg, de nem akartál valami tanácsot kérni?
Az APA Ja, persze. Hát ide figyelj. Marie szereti Heinzet.
A SZOMSZÉD A fritzet?
Az APA Azt. Akit ide szállásoltak be.
A SZOMSZÉD Ne mondd! És le is feküdt vele?
Az APA (feszélyezetten) Nem tudom. lefeküdtek, André?
ANDRÉ (feszélyezetten) Nem tudom.
Az APA Látod, nem tudjuk. Végül is szereti, nem, André?
ANDRÉ Igen, biztosan szereti.
Az APA Akkor bizonyára Heinz is szereti őt.
A SZOMSZÉD Össze kell adni őket. Ha ketten szeretik egymást, azokat össze kell adni.
Az APA Tényleg? De bölcs vagy! Azt hiszed, mi nem gondoltunk rá?
A SZOMSZÉD Akkor miért nem eskettétek össze őket? Ha még nem történt meg a dolog, akkor bizonyára mégsem gondoltatok rá.
Éktelen csattanás. Mindannyian behúzzák a nyakukat
Az APA Ennek is annyi.
ANDRÉ Minek?
Az APA Nem tudom, de ahogy hallom, telibe trafálták. Na, térjünk csak vissza az ügyemre. Mit tanácsolsz?
A SZOMSZÉD Hát, össze kell adni őket. első pillantásra, ugyebár, ez kézenfekvőnek tűnik.
Az APA Ez egy metafora.
A SZOMSZÉD (bosszúsan) Ó, a francba az idézeteiddel!
ANDRÉ Ha szeretik egymást, nincs mit tenni.
Az APA Kétlem, hogy Heinzből jó lónyúzó válna, túl vézna. De arra jó lehet, hogy megköszörülje a gyalut.
ANDRÉ (ragyogva) Ez remek ötlet!
A SZOMSZÉD Azért nem ártana, ha biztosan tudnánk, hogy lefekszenek-e…
Az APA ez igaz. De hogyan lehetne megtudni? (Andrénak) Keresd meg a lányomat.
ANDRÉ Máris.
4. Jelenet
Az APA Rémes, hogy ezzel is nekem kell foglalkoznom. Hogyan is alhatnék nyugodtan, amikor ilyen gond szakadt a nyakamba?
Egyre erősödő géppuskaropogás
A SZOMSZÉD Ilyenkor nem is szokás aludni.
Az APA Tudom, tudom, mégis idegesít a dolog. Bár hagynának nyugodtan dolgozni! (kopognak az ajtón) Tessék!
Belép egy német. Kezében puska és páncélököl, ágyút húz maga mögött
A NÉMET (idegen kiejtéssel) Letehetem ezeket? Zavar a futásban.
Az APA Persze. Tegye csak le. Nem fogunk hozzányúlni.
A NÉMET Köszönöm. Majd visszafelé elviszem.
Az APA Jóestét. (A német behúzza maga után az ajtót. Az apa visszafordul a szomszéd felé) Remélem, ez a hülye André megtalálja Marie-t.
A SZOMSZÉD Melyik Marie-t?
Az APA Hát azt, amelyik hozzámegy Heinzhez.
A SZOMSZÉD Ja, vagy úgy! Nem túl praktikus, hogy mindkettőnek ugyanazt a nevet adtad.
Az APA Szerintem sem. Ráadásul az anyjukat is Marienak hívják…
A SZOMSZÉD Hogyan ismered ki magad köztük?
Az APA Ők ismerik ki magukat. Én is kíváncsi vagyok rá, hogyan csinálják.
André visszajön
5. Jelenet
ANDRÉ Fogalmam sincs, hol van, tényleg.
Az APA Voltál a szobájában?
ANDRÉ Nem tudtam bemenni. Heinz van nála.
Az APA Akkor tényleg nincs mit tenni. Bosszantó.
Az APA Az. Bosszantó.
A SZOMSZÉD Nem fontos, hogy azonnal megtudd.
Az APA Jobb szerettem volna. Mindenesetre egy dolog biztos: össze kell hívni a családi tanácsot. És az bizony nem lesz könnyű.
A SZOMSZÉD Miért nem?
Az APA Mert az én hülye gyerekeim, ahelyett hogy tisztességesen megtanulnának lovat nyúzni, mindenfelé háborúznak…
A SZOMSZÉD Hívd haza őket. Amúgy meg ne gyalázd a gyerekeidet!
Az APA Tudod, az a baj, hogy az egyik, Jacques, az amcsik oldalán, a másik, Catherine pedig valahol az isten háta mögött harcol…
A SZOMSZÉD De hiszen úgy tudtam, mind a kettő fiú.
Az APA Nem. De Catherine ejtőernyős a Vörös Hadseregben, és az olyan, mintha férfi volna.
A SZOMSZÉD Aha. Így már érthető.
Az APA Egyébként Jacques is ejtőernyős.
ANDRÉ Azt mondja meg, hogyan lehetséges, hogy a gyerekei különböző nemzetiségűek?
Az APA Hülye kérdéseid vannak! Mit tudom én? Így van, és kész! A jó Isten adta, ajándék lónak pedig ne nézd a fogát.
ANDRÉ De maga közben mit csinált?
Az APA Miközben?
ANDRÉ Miközben a jó Isten gyerekeket adott magának?
Az APA Mit csináltam volna? Természetesen lovakat nyúztam. Vagy a gyalut éleztem. Nincs középút.
ANDRÉ És hogyan értesítjük őket?
Az APA Majd kitaláljuk. Apropó, erről jut eszembe, nem mennél át… (kopognak az ajtón)
Tessék!
Belép egy amerikai katona
6. Jelenet
Az AMERIKAI (ugrókötélen ugrálva) Jó napot! Kaphatnék egy kis vizet?
Az APA Persze. Hogy van?
Az AMERIKAI Szomjasan.
André teletölt egy poharat, odaviszi a katonának
Az APA (némi gőggel) Rendesen befűtöttek maguknak, igaz?
Az AMERIKAI Nem olyan vészes. Csakhogy ezek a disznók igazi golyóval lőnek. (iszik)
Az APA (elbűvölten) Na de ilyet! Ki hinné! Ez mégiscsak szemtelenség! Igazi golyókkal?
Az AMERIKAI Nézze. (Megmutatja a sisakját. Hátul kétökölnyi lyuk tátong rajta)
Az APA (csodálattal) Ez nem semmi!
A SZOMSZÉD És nem halt bele?
Az AMERIKAI Az egyik bajtársamé volt. Cserébe otthagytam neki a sajátomat. Ez sokkal könnyebb. (Csend. Az amerikai nyújtózik. Füttyszó harsan) Na, mennem kell! Visszavonulunk. Lefújták a félidőt.
ANDRÉ De visszajön még, ugye?
Az AMERIKAI Mi az hogy! (kivesz a zsebéből egy csomagot, odanyújtja Andrénak)
Fogja, ezt magának adom. Közömbösíti a szagokat.
ANDRÉ Köszönöm… nagyon köszönöm… Viszontlátásra.
Az amerikai kimegy
7. Jelenet
Az APA Mi ez?
ANDRÉ Rágógumi, rá van írva.
Az APA Aha. Vagy úgy. Rágógumi. Dobd be a nyúzóverembe. Mondd csak, észrevetted?
ANDRÉ (behajítja a verembe a rágógumit) Mit?
Az APA Franciául beszélt.
A SZOMSZÉD Tényleg, no nézd csak! Biztosan kém.
Az apa leakasztja a falról a számszeríját, az ajtóhoz megy, hosszan céloz és lő. Csörömpölés
ANDRÉ A sisakja volt vagy a dinnyeharangok?
Az APA A sisakja.
A SZOMSZÉD (megvetően) Ráismerek, az amerikai bóvliáru hangja.
Az APA (elgondolkodva) De hiszen akkor… lehet, hogy nem is kém…
ANDRÉ Talán nem…
Az APA No, akkor tiszta szerencse, hogy a dinnyeharangokat trafáltam telibe. (Visszaakasztja a számszeríjat. Szünet) Megkérdezhettem volna, hogy ismeri-e Jacques-ot.
A SZOMSZÉD Az idősebbik fiadat? Az amerikai ejtőernyőst?
Az APA Azt.
ANDRÉ Ami azt illeti, úgy tűnik, jó sokan partra szálltak.
Az APA Akkor biztosan akad köztük valaki, aki ismeri Jacques-ot.
8. Jelenet
Belép Marie
Az APA No lám, nézd csak, itt van Marie!
A SZOMSZÉD Adj’ isten, Marie. Azt mondják, hozzá akarsz menni egy fritzhez. Ahogy elnézem, elég hamar tüzet fogtál.
MARIE Az nem én vagyok, hanem a nővérem.
Az APA Igen, a nővére, Marie. És hogy hamar, az azért túlzás… Már négy éve együtt hálnak. (Marie-nak) Heinz a te szobádban van?
MARIE Dehogyis, papa, a nővéremében!
Az APA Persze, persze, ez az őrült zaj folyton összezavar… Összekevertem…
A SZOMSZÉD Nem tudom, hogyan ismered ki magad ezzel a két lánnyal, akik ugyanazt a nevet viselik.
Az APA Látod, hogy nem ismerem ki magam.
ANDRÉ Akkor most keressem meg?
Az APA Nem kell, majd lehívom. (Odamegy a bal oldali ajtóhoz, kissé kinyitja, és felkiált. A kulisszák mögül valaki válaszol. Az apa visszamegy a többiekhez) Mindjárt jön.
A SZOMSZÉD Remek! Akkor azonnal tisztázódik minden.
MARIE Maradjak?
Az APA Természetesen. Mégiscsak a nővéred esküvőjéről van szó.
MARIE Szerintem Heinz undorító.
ANDRÉ Ami engem illet, szerintem is.
Az APA Nem szép, Marie, ilyet mondani a nővéred vőlegényéről. Szegény fiú, nem tehet róla, hogy így néz ki, nem ő választotta a külsejét.
MARIE Elég nagy ostobaságra vall, hogy hagyta, hogy valaki más válasszon helyette. Ráadásul olyasvalaki, akinek nyilvánvalóan semmi ízlése sem volt. Alacsony, vézna, pápaszemes és büdös a lába.
A SZOMSZÉD Érdekelne, hogyan lehet ezt megállapítani ebben a házban…
Az APA (a szomszédnak) Ne kezdd már megint! Ha az ember lónyúzó, nem élhet jázmin- és rózsaillatban!
A SZOMSZÉD Nem azért mondtam. Ma sincs semmivel büdösebb, mint általában, csak megjegyeztem, hogy én képtelen vagyok hozzászokni.
MARIE Heinznek akkor is büdös a lába.
ANDRÉ A csizma az oka. Merthogy nem használnak kapcát.
MARIE A bőre is csúnya, és táncolni sem tud.
Az APA De ha egyszer szereti a nővéredet…
MARIE Jó! Jó! Semmi kifogásom ellene. Csak én nem tudnék hozzámenni feleségül. És attól sem vagyok elragadtatva, hogy ő lesz a sógorom.
9. Jelenet
Az ANYA (belépve) Hívtál?
Az APA Nem, dehogy! Marie-t hívtam!
Az ANYA De hiszen itt vagyok!
ANDRÉ Megkeresem. (Kimegy. A szomszéd a homlokát törölgeti)
Az APA Épp arról beszélünk, összehívjuk-e a családi tanácsot. Heinz és Marie házassága miatt.
Az ANYA Hát összeházasodnak? Gyermekeim! (sírva fakad)
Az APA (hátba veregeti) Jól van, jól van, nehogy elérzékenyülj már! Megfejted a teheneket?
Az ANYA Miért kérdezed?
Az APA Hogy másra tereljem a gondolataidat.
Az ANYA Nem, teljesen kiment a fejemből. Máris megyek. (a szemét törölgetve kimegy, de kisvártatva visszajön) Apropó, hova tetted a vasalót? Ha nincs vasaló, nem tudom rendesen megfejni őket.
Az APA Ott van a hokedli mellett, a polcon.
Az ANYA Ja, tudom már… (kimegy)
10. Jelenet
A SZOMSZÉD Igen aktív asszony a feleséged.
Az APA A tiéd is.
A SZOMSZÉD Igen. Aktív feleségeink vannak.
(Csend. Robbanások, majd zörgetnek az ajtón. Belép egy német)
A NÉMET (Rövidlátó, szemüveges. A vállán puska) Maguk idevalósiak… Mondják csak, ezek a fiúk, akik partra szállnak, tényleg amerikaiak?
Az APA Hol szállnak partra?
A NÉMET Ott ni. (ujjával mutatja az irányt)
Az APA Persze, amerikaiak. Miért, mit gondolt, kicsodák? Talán olaszok?
A NÉMET Köszönöm szépen. (becsukja maga mögött az ajtót)
MARIE Ez például sokkal helyesebb volt.
A SZOMSZÉD Hiszen alig láttad. És ez is szemüveges volt.
MARIE Meglehet, de legalább jókötésű.
Az APA Megmondjam, mi a te bajod? Féltékeny vagy a nővéredre! Úgy bizony! Látod, hogy boldog, hamarosan eljegyzik, férjhez fog menni, hát féltékenykedsz… Szégyelld magad! Persze egy ilyen napon, mint a mai, bizonyos fokig érthető…
A SZOMSZÉD Hogyhogy egy ilyen napon, mint a mai?
Az APA Nézd, nem mindennap adja férjhez a lányát az ember, vagy a lánya nővérét, szóval egyáltalán nem mindennap rendezek lakodalmat. Láthatod, még a munkámról is megfeledkeztem. (a munkapadhoz megy, felveszi a gyalut) Ideje volna, hogy lemenjek és dolgozzak egy kicsit. Négy állat még hátra van, épp csak megkezdtem az idomításukat.
A SZOMSZÉD Most idomítod őket?
Az APA Ó, az idegeimre mész! Hányszor elmagyaráztam már neked a szakkifejezéseket! Az idomítás azt jelenti, hogy elegyengetjük, nagyjából simára gyaluljuk a dögöt, érted? Mint amikor a műszerész felturbózza a márványt...
A SZOMSZÉD (megborzong) Hátborzongató vagy!
Az APA Te meg hülye! A műszerészek az öntöttvasat nevezik márványnak… Á, te is csak olyan vagy, mint a többiek. Tele előítélettel! Biztos még azon is csodálkozol, hogy erre a munkára adtam a fejem.
A SZOMSZÉD Hát, ahogy elnézem a mellkasodat és a termetedet, őrmesternek jobban el tudnálak képzelni…
Az APA Jól tudom, hogy mindenki ezt gondolja. Az az igazság, hogy megfeledkeztek rólam.
A SZOMSZÉD Nem kaptad meg a papírokat? Nem küldtek levelet? Behívót, vagy minek mondják?
Az APA Dehogynem! Kaptam. Csak nem nyitottam ki. Aztán arra gondoltam: „Megfeledkeztek rólam.” És valóban ez történt.
A SZOMSZÉD Nem is jöttek érted?
Az APA (kitérően) Egyszer beállított valami pasas, de véletlenül belezuhant a verembe. Azóta senki nem jött.
A SZOMSZÉD Mit csináltál vele?
Az APA A pasassal? Mit csinálhattam volna? Megnyúztam és kész. Eggyel több vagy kevesebb…
A SZOMSZÉD Hát tudod, ez mégiscsak botrányos! Te a száz kilóddal és a kicsattanó egészségeddel itt tétlenkedsz, ezek a vézna fritzek meg…
Az APA Ó, tudod, nem vagyok olyan egészséges, mint amilyennek látszom. (köhög) Hallod, most is köhögök.
A SZOMSZÉD Én is. (köhög)
Az APA Hogy te köhögsz, abban nincs semmi meglepő. Errefelé mindenki köhög.
A SZOMSZÉD Ez az átkozott verem az oka. Azt hiszed, nem megy tönkre az ember tüdeje, ha mindennap ezt kell szagolnia?
Az APA Muszáj ezt ötpercenként a fejemhez vágnod? Nem unod még? Amióta csak itt vagyunk, folyton ezt hallom tőled.
A SZOMSZÉD Múlt vasárnap nem hallottad.
Az APA Jópofa vagy… mert nem jöttél át.
A SZOMSZÉD Igaz, igaz, nem jöttem, de azért köhögtem. (köhög)
Az APA Mi a fenét csinál ez az André? Ennyi idő alatt rég megtalálhatta volna!
Marie ezalatt fel-alá járkálva rendet rak a szobában
MARIE Nem olyan könnyű belesni Marie szobájába. Biztos megpróbálja kitágítani a lyukat.
Az APA Hogy az a…! Én mindennap kicserélem a deszkát, És másnapra új lyuk tátong rajta!
MARIE Egyszerűen ki kellene emelni azt a deszkát.
Csend. Dörömbölnek az ajtón. Géppuskaropogás, futás zaja, káromkodások
Az APA Tessék! Szabad!
11. Jelenet
Belép egy amerikai katona
Az APA Jó napot!
Az AMERIKAI Jó napot! Vannak itt háborús keresztanyák?
Az APA Micsodák?
Az AMERIKAI Háborús keresztanyák. Háborús keresztanyára volna szükségem.
Az APA Mit akar vele?
Az AMERIKAI (elvörösödik) Öö…
MARIE Zavarba hoztad, papa. Undok vagy.
Az APA Undok? Hát már ki se nyithatom a számat anélkül, hogy valaki le ne gorombítana?
Az AMERIKAI Szóval vannak itt potenciális keresztanyák?
Az APA Micsoda? Ja! Nahát, hallatlan! Látszik, hogy most szállt partra. Nem tudja, hogy a fritzek már négy éve itt vannak? Vagy teljesen tökkelütött?
Az AMERIKAI Tizenkilenc éves vagyok, és Vladimir Krowskinak hívnak!
MARIE És milyen háborús keresztanyát akar?
Az AMERIKAI Hát olyat, mint maga.
MARIE Nahát, milyen különös! Nekem adja ezt?
Az AMERIKAI Mit?
MARIE (odalép a katonához, és rámutat a váll-lapján lévő fegyvernemi jelzésekre) Hát ezeket a klipszeket.
Az AMERIKAI Nem tehetem, megbüntetnének.
MARIE (hozzábújik, riszálja magát) Na, adja nekem, szépen kérem…
Az APA Ha zavarunk, csak szóljatok, ki is mehetünk…
MARIE Igen, ez jó ötlet. Menjetek ki. Öt perc múlva viszszajöhettek.
Az apa és a szomszéd kimegy
A Kiadó engedélyével.
Kapcsolódó írás: