Főkép

Az Ehrengard – Egy csábítás története a dán írónő, Karen Blixen (teljes nevén Karen von Blixen-Finecke, született Karen Christence Dinesen (1885. április 17. – 1962. szeptember 7.) utolsó elbeszélése, amivel még komoly tervei voltak, hiszen egy újabb kötet bevezetőjéül szánta, ám a sors sajnos közbeszólt, így a mű, amiben nem csupán megcsillan gazdag elbeszélő művészete, de benne van minden, ami egész életén keresztül foglalkoztatta, és amin egyértelműen érezhető az eltelt évek minden tapasztalata és tudása, csak halála után jelenhetett meg.
 
Nem tudom, hogy csinálja, de Blixen minden egyes munkája kapcsán olyan érzésem van, mintha csak időutazáson vennék részt: szavaiból árad a nyugalom, a béke és a meghittség még akkor is, ha a téma egyébként nem ezeket tételezné fel. Azt hiszem, ő tényleg született mesélő volt, aki bárhol, bármikor, bármiről, bárkinek képes volt mesélni. Nem tudom, mi lenne, ha nem ragadta volna el a halál, de hogy gazdagabb lenne a világ, abban biztos vagyok.
 
Színes fantáziájának egyik újabb bizonyítéka Ehrengard von Schreckenstein kisasszony története, ami szervesen kapcsolódik Babenhausen nagyhercegnéje, Lothar herceg, Leuchtenstein Ludmilla hercegnő és Johann Wolfgang Cazotte történetéhez, hiszen mindannyian részesei egy, az egész birodalomra kiterjedő összeesküvésnek. Amire nem lenne szükség, ha Lothar herceg nem ment volna Európába, és ott nem ismerte volna meg Ludmilla hercegnőt. De odament, és nem csupán megismerkedett a hercegnővel, de intim kapcsolatba is kerültek… Persze mindez nem akkora tragédia, hiszen a fiatalok összeházasodtak, ám az, hogy az utód teljes két hónappal korábban fog a világra jönni, mint ahogy azt az erény és az erkölcs megengedné… na az már probléma.
 
És máris elérkeztünk magához az összeesküvéshez, amiből Karen Blixen képes volt olyan mesét összehozni, hogy az ember gyermeke nem győz ámulni és bámulni. Ha lenne olyan kategória, hogy ironikus-romantikus-szépirodalmi-kalandregény, az Ehrengard – Egy csábítás története biztosan ebbe kerülne. Hiszen olyan finom eszközökkel szórakoztat, hogy szinte észre sem vesszük mindazt a változást, amin olvasás közben átesünk. Arról nem is beszélve, hogy bizony felmerül bennünk a kérdés: vajon melyik csábításra utalhat a cím; vagy ami még ennél is érdekesebb: vajon kiről is szól valójában az elbeszélés?
 
Mindez közel sem lenne ennyire különleges, ha egyrészt nem a tizennyolcadik századi álszent arisztokrata környezetben játszódna, hanem mondjuk a huszadikban, amikor senki nem lepődik meg azon, hogy egy fiatal párnak az esküvő után hét hónappal kisbabája születik; másrészt, ha nem egy olyan zseniális író vetette volna papírra, mint Karen Blixen, akinek erkölcsi felfogása, jellemábrázoló készsége, könnyed, szórakoztató hangvétele, valamint elbeszélő stílusának időtlensége több ponton is hasonlóságot mutat Jane Austen munkásságával – legalábbis szerintem.
 
Részlet a regényből
 
A szerző életrajza

A kötet itt is megvásárolható
 
Kapcsolódó írás:Távol Afrikától (DVD)