Főkép Liscsinszky Béla a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Mesterszakácsa és amatőr ételfotós, aki saját elmondása szerint receptgyűjteményében elsősorban a magyaros ételek elkészítésének rejtelmeibe kíván bevezetni, kitérve az ételkészítés minden területére, de megmutatja a különböző nemzetek konyháinak rá gyakorolt hatásait is.
 
Hiszen, és erre csak a gyűjtemény receptjeit olvasgatva és a képeket nézegetve döbbentem rá, a magyar konyha (és valószínűleg a többi nemzet konyhája is) egy folyamatosan változó és megújuló valami, nem pedig az a szűk variációs lehetőséget kínáló konyha, amit egyes, a turistákra szakosodott magyarkodó vendéglő kínál, téves képet sugározva ezáltal rólunk, magyarokról. Pontosabban a konyhaművészetünkről.
 
Bevallom, mielőtt kinyitottam volna a könyvet, a címe alapján abba a hibába estem, hogy valami egészen mást vártam.
Valamit, ahol elsősorban tradicionális (vagy legalábbis annak vélt) magyar ételek elkészítési módját ismerhetem meg, és végre nem kell kerülgetnem a mindenféle egzotikusnak tűnő alapanyagok felhasználásával készült csodákat.
 
Pedig ha vettem volna a fáradtságot, és elolvastam volna a bevezetőt, rájöhettem volna, hogy mennyire szűklátókörűen látom a dolgot, és mekkorát tévedek. Liscsinszky Béla ugyanis a következőképpen vélekedik: „Legyen az bécsi szelet vagy rántott sertésborda, somlói galuska vagy almás rétes, jómagam azokat az ételeket tekintem magyarosnak, amelyek túlélték a történelem viharait, és ma is szerepelnek étrendünkben.”
 
Persze miután fellapoztam az impozáns kötetet, nem hogy nem azt kaptam, amit a címe alapján vártam tőle, hanem egyenesen a magyar konyhaművészettel kapcsolatos nézeteim felülvizsgálatára kényszerültem.
Közben pedig komolyan kedvet kaptam új receptek kipróbálására, fejlesztve ezzel főzőtudományomat, és nem kis örömet szerezve környezetemnek. Hiszen ki ne szeretne új, eddig nem fogyasztott finomságokat kóstolgatni.
 
Bár a szebbnél szebb képeket nézegetve bizony sokszor csorgott a nyálam, igyekeztem egyszerű, könnyen és gyorsan elkészíthető ételeket választani. Mondhatni biztosra menetem. Szóval semmi flanc, semmi puccos alapanyag. Most még…
Tájékozódásomat mondjuk a tematikus válogatás is remekül segítette. Ízelítőül íme a tartalomjegyzék, ami megmutatja, milyen változatos gasztronómiai utazásra indulhat bárki, aki fellapozza Liscsinszky Béla saját fotóival illusztrált gyűjteményét.
 
Hideg előételek, vacsorák
Meleg előételek, vacsorák
Hideg levelesek
Meleg levesek
Bárányhúsból készült ételek
Borjúhúsból készült ételek
Csirkehúsból készült ételek
Halételek
Házinyúl húsából készült ételek
Kacsa- és libahúsból készült ételek
Marhahúsból készült ételek
Pulykahúsból készült ételek
Sertéshúsból készült ételek
Vadételek
Szójával készült ételek
Zöldségételek, -köretek
Saláták
Szendvicsfalatkák
Édességek
 
Végül, de nem utolsó sorban néhány fontos megjegyzés a kötettel kapcsolatban. A receptek, néhány külön jelzett kivételtől eltekintve négy személyre szólnak. Az ételek elkészítése nem kíván nagy gyakorlatot, sőt, némelyik kezdők számára is kifejezetten egyszerű. Csak álljanak rendelkezésre a megfelelő alapanyagok és fűszerek…
 
Kellemes kísérletezést és jó étvágyat kívánok!
 
Kapcsolódó írások:Keith Floyd: Floyd főz
Jamie Oliver: A pucér szakács
Jamie Oliver: A pucér szakács visszatér