Alison Fell: Az úrnő ágyasa
Írta: Galgóczi Móni | 2008. 09. 15.
Könnyű a mai emancipált és felvilágosodott korunkban nőnek lenni. Bezzeg régen ez nem így volt.
Vagy éppen fordítva igaz? Akkor volt egyszerű, és most a nehéz, szingliként vagy családos anyaként egyszerre megfelelni a család és a munkahely elvárásainak? Hát nem is tudom.
Valószínűleg órákig, sőt, napokig lehetne vitatkozni a témáról, de mi lenne, ha az eszmecsere előtt, mintegy bemelegítésként bepillantanánk egy kicsit a régi Japán pajzán világába.
A történet alapjai a Muraszaki úrnő neve által elhíresült párnamesék, amelyeket Alison Fell ügyes kézzel szőtt újra.
A 11. század elején, a Nyúl évének hatodik havában, II. Ichijo császár uralkodásának és a nagy Michinaga fia, Fujiwara Yorimichi régensségének idején új udvarhölgy (Onogoro) érkezik a Béke és Nyugalom városába, hogy Saisho hercegnőt szolgálja.
Családjáról és személyéről csupán az ismeretes, hogy adóellenőr apja titkon a császár ágyasának szánta, ez a terv azonban a lány ellenállása miatt megbukott.
Éppen ezért fura, hogy nem sokkal a japán császári udvarba kerülése után - egyben a kor szokásainak megfelelően - a fiatal hölgy viszonyt létesített az idősödő Taira no Motosuke generálissal (akinek egyébként várandós felesége volt).
Kapcsolatuk a férfiközpontú társadalomban korántsem volt egyenrangú, és a tehetséges költőnek tartott hölgy magában lázadozott is alárendeltsége miatt.
Ráadásul „párnacsatáik” során teste megkapta ugyan azt, amire szüksége volt, ám szelleme örökké kielégületlen maradt.
A problémát orvosolandó felfogadott egy mesélőt, a vak lovászfiút, aki paraván mögött elrejtezve sikamlós történetekkel szórakoztatta úrnőjét, miközben a tábornok úgymond tette a dolgát.
A meglehetősen különös hármas azonban a részt vevők egyre jobban összekuszálódó érzelmei, és a japán császári udvar örökös intrikái miatt nem lehetett tartós.
A Dekameronban találkoztunk hasonló formai megoldással, amelyben a mesélők egymás szórakoztatására számtalan rövid történetet fűznek össze.
Ezúttal azonban az erotikus mesék a távoli, sok szempontból ismeretlen kultúra, a számos japán költemény, és a különös szerelem története miatt sokkal egzotikusabbak.
Vagy éppen fordítva igaz? Akkor volt egyszerű, és most a nehéz, szingliként vagy családos anyaként egyszerre megfelelni a család és a munkahely elvárásainak? Hát nem is tudom.
Valószínűleg órákig, sőt, napokig lehetne vitatkozni a témáról, de mi lenne, ha az eszmecsere előtt, mintegy bemelegítésként bepillantanánk egy kicsit a régi Japán pajzán világába.
A történet alapjai a Muraszaki úrnő neve által elhíresült párnamesék, amelyeket Alison Fell ügyes kézzel szőtt újra.
A 11. század elején, a Nyúl évének hatodik havában, II. Ichijo császár uralkodásának és a nagy Michinaga fia, Fujiwara Yorimichi régensségének idején új udvarhölgy (Onogoro) érkezik a Béke és Nyugalom városába, hogy Saisho hercegnőt szolgálja.
Családjáról és személyéről csupán az ismeretes, hogy adóellenőr apja titkon a császár ágyasának szánta, ez a terv azonban a lány ellenállása miatt megbukott.
Éppen ezért fura, hogy nem sokkal a japán császári udvarba kerülése után - egyben a kor szokásainak megfelelően - a fiatal hölgy viszonyt létesített az idősödő Taira no Motosuke generálissal (akinek egyébként várandós felesége volt).
Kapcsolatuk a férfiközpontú társadalomban korántsem volt egyenrangú, és a tehetséges költőnek tartott hölgy magában lázadozott is alárendeltsége miatt.
Ráadásul „párnacsatáik” során teste megkapta ugyan azt, amire szüksége volt, ám szelleme örökké kielégületlen maradt.
A problémát orvosolandó felfogadott egy mesélőt, a vak lovászfiút, aki paraván mögött elrejtezve sikamlós történetekkel szórakoztatta úrnőjét, miközben a tábornok úgymond tette a dolgát.
A meglehetősen különös hármas azonban a részt vevők egyre jobban összekuszálódó érzelmei, és a japán császári udvar örökös intrikái miatt nem lehetett tartós.
A Dekameronban találkoztunk hasonló formai megoldással, amelyben a mesélők egymás szórakoztatására számtalan rövid történetet fűznek össze.
Ezúttal azonban az erotikus mesék a távoli, sok szempontból ismeretlen kultúra, a számos japán költemény, és a különös szerelem története miatt sokkal egzotikusabbak.