Főkép

Olvasni olyan, mint belépni az elvarázsolt kastély valamely szobájának ajtaján, és nem tudni, mi vár ott: a feneketlen mélység, egy illatozó rózsakert, esetleg egy sötét örvény, ami magával ragad. Anita Blake, a vámpírvadász kalandjai ez utóbbi kategóriába tartoznak. Mégpedig a keményebb fajtából. Ráadásul hipnotikus hatással vannak rám. Talán érdemes lenne feltüntetni a borítókon, hogy az arra hajlamos személyeknél függőséget okozhatnak.

És az „Anita Blake, vámpírvadász” sorozat tizenegyedik kötetében minden eddiginél fokozottabban igazak ezek az állítások. Merthogy ha eddig úgy éreztem, valami durvába botlottam a sorozat eddigi köteteivel, akkor most… (nem is tudom, mit mondjak).

Hiszen Anita Blake olyan mélységek felé sodródik, ahonnan többnyire már nincs visszaút. Bár lehet, hogy nem is szeretne visszajönni onnan. Az mindenesetre biztos, hogy magától már nem is fog. Azok pedig, akik körülveszik, legyenek barátok vagy ellenségek, nem örülnének neki, ha bármi megváltozna. Na jó, az ellenségek talán szívesebben látnák holtan. Bármit is jelentsen ez az ő helyzetében.

Szóval Anita olyan helyzetben van, hogy a város vámpírura, aki egyébként az egyik szeretője, tőle kér segítséget. Sőt, mondhatni Anita mögé bújik ijedtében. Ami nem vet túl jó fényt rá, legalábbis egyesek szemében. Merthogy ez lehet akár a gyengeség jele is. Vagy mégsem. Ki tudja. Olyan macerás eligazodni a vámpír-protokollban. És akkor még nem beszéltünk az alakváltók szabályairól, szokásairól és hagyományairól.
Sőt, a természetfeletti sorozatgyilkosról sem.

És ha mindezt összekeverjük, a különféle hatások nem kioltják, hanem felerősítik egymást. Ebből adódóan Anita minden eddiginél nagyobb katyvaszban találja magát. Tudom, elég közhelyesen, mi több, szinte röhejesen hangzik, és valószínűleg korábbi ajánlóimban is elsütöttem, de tényleg így van. Amikor már azt hisszük, nem süllyedhetünk mélyebbre a természetfeletti mocsokban, mindig történik valami…

Ijesztő. Úgy ahogy van. És ennél már csak az ijesztőbb, hogy folytatása következik. Vajon meddig fokozható még az, ami eddig fokozhatatlannak tűnt?

Részlet a regényből

 

A szerző életrajza