Robert James Waller: Költői esszék
Írta: Galgóczi Móni | 2007. 05. 31.
Robert James Waller javíthatatlan romantikus. Ennek már többször tanújelét adta. És én ennek nagyon, de nagyon örülök. Sőt, még annál is jobban. Mármint annak, hogy javíthatatlan romantikus, és hogy ennek már többször tanújelét is adta. Hiszen ha nem adta volna, nem tudhatnánk. És ha nem tudhatnánk, sokkalta szegényebbek lennénk lelki táplálék tekintetében. Mert bár vannak romantikus írások, azok valahogy meg sem közelítik Waller műveinek szívbe markoló varázsát. Merthogy minden egyes mondata felér egy varázslattal. Mi több, mondatai maguk a varázslatok. Melyek először csak megszólítanak, majd elgondolkodtatnak, végül pedig belopakodnak szívünk és lelkünk legmélyebb, legbensőségesebb zugaiba. Ahol befészkelik magukat, és nem mozdulnak. Legfeljebb ha mód van rá, még jobban beágyazódnak.
Egy dolgot azért szeretnék leszögezni, mielőtt bárki rózsaszín vattacukorra emlékeztető írásokra gondolna. (Persze aki ismeri Waller munkásságát, soha nem tenne ilyet, de ugye nem ismerheti őt mindenki.) Szóval írásai, és ez különösen igaz a kötetben olvasható esszékre, nem rózsaszínek. Hiszen témáját tekintve akad itt a természet szépségét dicsőítő; az emberi érdektelenség ellen szót emelő; elmélkedő; emlékező; összefoglaló; értékelő és csipkelődő is. Bár az esszék, már csak témájuk különbözőségét is figyelembe véve alapvetően különböznek egymástól, mégis van bennük valami közös. Miközben olvastam őket, olyan érzésem volt, mintha Robert James Waller fotóalbumát nézegetném. Minden egyes esszé egy-egy szavakká olvadt pillanatkép, egy soha vissza nem térő érzés kimerevítése.
És itt jön Waller zsenialitása. Képes úgy megoldani mindezt, hogy az érzés minden egyes elolvasáskor előjön és hatalmába kerít. És mint ilyen, vissza-visszatér, mint egy nyughatatlan kísértet. Egy békés, barátságos kísértet, aki letelepszik a sarokban, és figyel. Figyel, és hagyja, hogy magunk fedezzük fel a felfedeznivalókat. Saját érzelmi intelligenciánk és vérmérsékletünk szerint.
A kötetben olvasható írások:
Rachel szobájának feltárása (Excavating Rachel’s Room)
Lassú keringő Georgia Ann-nek (Slow Waltz for Georgia Ann)
A Sweet’s Marsh-i epizód (Incident at Sweet’s Marsh)
Hálaének Kóborért (A Canticle for Roadcat)
Romantika (Romance)
Beavatás a biliárd rejtelmeibe (A Rite of Passage in Three Cushions)
Egy srác a Burmai púpról (The Boy from the Burma Hump)
Biztonságba’ utazol Kennedyvel és Kuralttal (Ridin’ Along in Safety with Kennedy and Kuralt)
Kosárlabda (Jump Shots)
Az ötvenes forduló (The Turning of Fifty)
Én vagyok Sárga Pánt (I Am Orange Band)
Borivás New York-i módra (Drinking Wine the New York Way)
Harriet Smith imádja a madarakat és utálja a műanyagot Cedar Key-ben (In Cedar Key, Harriet Smith Loves Birds and Hates Plastic)
Közvetítői munka (Brokerage)
Összefutottam Perryvel (Running no Perry)
Ezüstoroszlán (The Lion of Winter)
Elég egyetlen jó út (One Good Road Is Enough)
Költözés délre (Southern flight)
Becsület dolga (A Matter of Honor)