Re-Cycle (DVD)
Írta: Galgóczi Móni | 2007. 01. 11.
Oxide Pang Chun eddig a Bangkok Dangerous (1999), A szem (2002), a The Tesseract (2003), A szem 2. (2004), és az Ab-normális szépség (2004) című filmekkel tette tiszteletét a filmszakmában.
Testvére, Danny Pang viszont csupán az háromban dolgozott együtt vele. Vagyis szerény számításaim szerint a Re-Cycle (2006) a negyedik közös filmjük. És azok alapján, amit közös munkáikból eddig láttam, ez sikerült a legjobban.
Talán mert ez egyetlen skatulyába sem gyömöszölhető bele. Mert bár a DVD hátsó borítóján olvasható szöveg horrornak mondja, közel sem az. És sajnos nem ez az egyetlen, ami abból a szövegből nem fedi a valóságot.
Vagy lehet, hogy fedi a valóságot, de akkor valaki valamit nagyon összekevert, a filmben ugyanis a sikeres írónő könyvének a címe még véletlenül sem „A Holtak Földje”, hanem nemes egyszerűséggel „Az Elhagyott Világ”.
Hogy miért akadtam fent ezen a látszólag apróságon? Mert teljességgel félrevezető, és gyökeresen megváltoztatja, az átlag horrorok közé pozícionálja az egyébként jobb sorsra érdemes történetet.
Ami kicsit olyan, mintha a Pang testvérek fogták volna az Alice Csodaországban, a Momo, Az Elveszett Idő Szigete című regényeket, valamint a Neil Gaiman által jegyzett Tükörálarc című filmet, meg még ki tudja, mi mindent, ami most nem is jut eszembe, összegyúrták, továbbgondolták, megfűszerezték azzal a jellegzetesen ázsiai valamivel, ami annyira egyedivé és utolérhetetlenné teszi az egészet, majd filmre álmodták az egészet.
Ami nem azt jelenti, hogy bárkit is plágiummal vádolnék, egyszerűen csak igyekeztem kontextusba helyezni az alkotást. Ami sokkal inkább fantasy elemektől sem mentes, posztmodern, szürreális látomás, mint egyszerű horror.
Ting Yin (Angelica Lee) sikeres írónő, aki eddig szerelmes történeteket írt, melyek közül az egyiket meg is filmesítették. Könyvei, melyek önéletrajzi elemeket is tartalmaznak, nagy sikernek örvendenek, ám most valami mást, valami újat szeretne írni, ezért nekilát egy, a természetfelettivel foglalkozó könyv megírásának.
Ezzel egy időben egészen fura, ijesztő dolgok történnek vele: szellemalakot lát a lakásában, valószerűtlenül hosszú hajszálat talál, ijesztő telefonhívások zavarják meg a munkájában. Aztán egyszer csak egy másik, lepusztult világban találja magát.
Egy rettentően fura, rémisztő, borzalmas világban. Ez az Elhagyott Világ. Az elhagyott tárgyak és alakok világa. A szemétbe dobott alkotások világa. Itt végzi minden elvetett gondolat, el nem végzett dolog.
Az első nagyjából 15-20 perc mint hangulatában, mint képi világában, mint zeneileg kísértetiesen hasonlít a szokásos ázsiai horrorokra, ám szerencsére egy éles, határozott váltás után máris egy egészen más, egészen különleges világba csöppenünk.
Mintha csak elszabadult volna velünk a szellemvasút, és saját rémálmaink világába repített volna bennünket, ahonnan csak akkor szabadulhatunk ki, ha rájövünk, miért is kerültünk oda, és hogyan juthatunk ki onnan.
Esetleg ha követjük az alábbi útmutatást, meglelhetjük az Átjárót:
Szedjél virágot!
Lépj rá a pénzre!
Félhold, vörös föld, sötét ég, gyökértelen fű jelzi a közelségét.
Amikor odaérsz, búcsúznod kell.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a film alapvetően tanító jellegű, elgondolkodtató, cselekedeteink átértékelésére késztető alkotás. De ez csak a végén tűnik fel, amikor kikerülünk a rendkívül erőteljes és kifejező képi-, illetve zenei világ nyomasztó hatása alól, és kicsit fellélegezhetünk.
Bár a képi világ mindenképpen említésre méltó, azért annyira nem vagyok elájulva tőle. Pedig egyesek azt állítják, hogy a Re-Cycle a Pang testvérek válasza a Wachowski testvérek Mátrix-trilógiájára. Ez persze erős túlzás, hiszen míg a Mátrix komoly hatással volt a filmművészetre, addig erről a filmről semmi ilyesmit nem lehet elmondani.
A felhasznált eszközök egyszerűek, olykor már-már túlságosan is, ám rendkívül hatásosak. Bár ha jobban belegondolok, lehetséges, hogy csak ezért érzem így, mert a számítógépes grafika alkalmazása nem feltűnő, sokkal inkább szervesen illeszkedik a ténylegesen leforgatott jelenetekhez. A különböző színű szűrőkről nem is beszélve.
A zene mindvégig borzolja az ember idegeit, ám egyértelmű, hogy a látvány nélkül nem igazán állná meg a helyét. Vagy legfeljebb a nagyon elborult hallgatóságnak okozna kellemes perceket. Ilyenekből pedig szerintem nem sok akad.
A színészi teljesítmények nem különösebben említésre méltóak, bár kétségtelen, hogy Angelica Lee menekülni és rémülten nézni nagyon tud.
Mi több, a történetben is elég sok hiányosság akad, a látvány-hangulat-zene komplex egysége azonban szinte mindenért kárpótol.
A magyar DVD-kiadás technikai adatai:
Hang: magyar (DD 5.1), cseh (DD 5.1)
Kép: 2,35:1 (16:9)
Felirat nyelv: magyar, cseh
Extrák:
Előzetesek
Képgaléria
Testvére, Danny Pang viszont csupán az háromban dolgozott együtt vele. Vagyis szerény számításaim szerint a Re-Cycle (2006) a negyedik közös filmjük. És azok alapján, amit közös munkáikból eddig láttam, ez sikerült a legjobban.
Talán mert ez egyetlen skatulyába sem gyömöszölhető bele. Mert bár a DVD hátsó borítóján olvasható szöveg horrornak mondja, közel sem az. És sajnos nem ez az egyetlen, ami abból a szövegből nem fedi a valóságot.
Vagy lehet, hogy fedi a valóságot, de akkor valaki valamit nagyon összekevert, a filmben ugyanis a sikeres írónő könyvének a címe még véletlenül sem „A Holtak Földje”, hanem nemes egyszerűséggel „Az Elhagyott Világ”.
Hogy miért akadtam fent ezen a látszólag apróságon? Mert teljességgel félrevezető, és gyökeresen megváltoztatja, az átlag horrorok közé pozícionálja az egyébként jobb sorsra érdemes történetet.
Ami kicsit olyan, mintha a Pang testvérek fogták volna az Alice Csodaországban, a Momo, Az Elveszett Idő Szigete című regényeket, valamint a Neil Gaiman által jegyzett Tükörálarc című filmet, meg még ki tudja, mi mindent, ami most nem is jut eszembe, összegyúrták, továbbgondolták, megfűszerezték azzal a jellegzetesen ázsiai valamivel, ami annyira egyedivé és utolérhetetlenné teszi az egészet, majd filmre álmodták az egészet.
Ami nem azt jelenti, hogy bárkit is plágiummal vádolnék, egyszerűen csak igyekeztem kontextusba helyezni az alkotást. Ami sokkal inkább fantasy elemektől sem mentes, posztmodern, szürreális látomás, mint egyszerű horror.
Ting Yin (Angelica Lee) sikeres írónő, aki eddig szerelmes történeteket írt, melyek közül az egyiket meg is filmesítették. Könyvei, melyek önéletrajzi elemeket is tartalmaznak, nagy sikernek örvendenek, ám most valami mást, valami újat szeretne írni, ezért nekilát egy, a természetfelettivel foglalkozó könyv megírásának.
Ezzel egy időben egészen fura, ijesztő dolgok történnek vele: szellemalakot lát a lakásában, valószerűtlenül hosszú hajszálat talál, ijesztő telefonhívások zavarják meg a munkájában. Aztán egyszer csak egy másik, lepusztult világban találja magát.
Egy rettentően fura, rémisztő, borzalmas világban. Ez az Elhagyott Világ. Az elhagyott tárgyak és alakok világa. A szemétbe dobott alkotások világa. Itt végzi minden elvetett gondolat, el nem végzett dolog.
Az első nagyjából 15-20 perc mint hangulatában, mint képi világában, mint zeneileg kísértetiesen hasonlít a szokásos ázsiai horrorokra, ám szerencsére egy éles, határozott váltás után máris egy egészen más, egészen különleges világba csöppenünk.
Mintha csak elszabadult volna velünk a szellemvasút, és saját rémálmaink világába repített volna bennünket, ahonnan csak akkor szabadulhatunk ki, ha rájövünk, miért is kerültünk oda, és hogyan juthatunk ki onnan.
Esetleg ha követjük az alábbi útmutatást, meglelhetjük az Átjárót:
Szedjél virágot!
Lépj rá a pénzre!
Félhold, vörös föld, sötét ég, gyökértelen fű jelzi a közelségét.
Amikor odaérsz, búcsúznod kell.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a film alapvetően tanító jellegű, elgondolkodtató, cselekedeteink átértékelésére késztető alkotás. De ez csak a végén tűnik fel, amikor kikerülünk a rendkívül erőteljes és kifejező képi-, illetve zenei világ nyomasztó hatása alól, és kicsit fellélegezhetünk.
Bár a képi világ mindenképpen említésre méltó, azért annyira nem vagyok elájulva tőle. Pedig egyesek azt állítják, hogy a Re-Cycle a Pang testvérek válasza a Wachowski testvérek Mátrix-trilógiájára. Ez persze erős túlzás, hiszen míg a Mátrix komoly hatással volt a filmművészetre, addig erről a filmről semmi ilyesmit nem lehet elmondani.
A felhasznált eszközök egyszerűek, olykor már-már túlságosan is, ám rendkívül hatásosak. Bár ha jobban belegondolok, lehetséges, hogy csak ezért érzem így, mert a számítógépes grafika alkalmazása nem feltűnő, sokkal inkább szervesen illeszkedik a ténylegesen leforgatott jelenetekhez. A különböző színű szűrőkről nem is beszélve.
A zene mindvégig borzolja az ember idegeit, ám egyértelmű, hogy a látvány nélkül nem igazán állná meg a helyét. Vagy legfeljebb a nagyon elborult hallgatóságnak okozna kellemes perceket. Ilyenekből pedig szerintem nem sok akad.
A színészi teljesítmények nem különösebben említésre méltóak, bár kétségtelen, hogy Angelica Lee menekülni és rémülten nézni nagyon tud.
Mi több, a történetben is elég sok hiányosság akad, a látvány-hangulat-zene komplex egysége azonban szinte mindenért kárpótol.
A magyar DVD-kiadás technikai adatai:
Hang: magyar (DD 5.1), cseh (DD 5.1)
Kép: 2,35:1 (16:9)
Felirat nyelv: magyar, cseh
Extrák:
Előzetesek
Képgaléria