Főkép

„Tőlem ne kérdezzen semmit. Valami történi fog. Vagy semmi. Aztán végül, szépen egymás után, egy jó hosszú idő után mind meghalunk. Természetesen az is előfordulhat, hogy elsőként maga.
Úgyhogy ami engem illet, én várok. Hogy történjen valami. Vagy semmi.”

A fenti teljesen jellemző idézet, amely Mme Wyatt szájából hangzik el, elméletileg lezárja ezt a furcsa „szerelmi” háromszöget. Bár a befejezéssel kapcsolatban nem árt egy kis óvatosság, hiszen egyszer már szakítottunk a Stuart–Oliver–Gillian trióval, aztán tessék, újra itt vannak.

Az előzmények röviden a következők: Stuart beleszeret Gillianbe, közeledése viszonzásra talál, és ennek örömére összeházasodnak. A szertartás alatt Oliver (Stuart barátja) belezúg az ifjú asszonyba, udvarlásba kezd és érzelmei viszonzásra találnak. Rövid időn belül válás, majd egy újabb esküvő következik (az ifjú menyasszony mindkét esetben Gillian). Stuart nem képes felejteni, ennek eredményeként egyre butább dolgokat művel. Az ifjú pár a zaklatások elől Frankhonba menekül, ahol aztán egy házastársi pofonnal befejeződik az első rész (a másodszor kötött házasság viszont nem).

A folytatásra tíz évvel később kerül sor, amikor az időközben sikeres üzletemberré vált Stuart hazatér az Államokból. Gillian elismert restaurátorként eltartja Olivert, aki a főzésen és lányaik nevelésén kívül nem sokat csinál. Főként beszél, de szellemeskedése némiképpen megkopott az évek során – kiérezhető belőle az időközben felgyülemlett keserűség. Hajdani terveinek emléke kevés önérzetének fenntartásához, ebből kifolyólag a depresszió állapota sem idegen számára. Stuart felbukkanása – érthetően – felkavarja Oliver és Gillian kapcsolatának langyos állóvizét, hiszen ő tudja, mit akar az életben, minden helyzetre van egy terve.

A résztvevők értékrendjével a Dumáljuk meg rendesen óta sem sikerült teljesen azonosulnom, de mondataik, gondolataik már sokkal közelebb jutottak hozzám. Időnként pedig úgy éreztem, mintha Kurosawa első nemzetközi sikerének (A vihar kapujában) rokonát olvasnám. A résztvevők ugyanis egészen másként mesélik el az eseményeket, s néha teljesen reménytelen megtudni az igazságot. Jó kis könyv a szerelemről, meg miegymásról.