The Corrs: Home (CD)
Írta: Galamb Zoltán | 2005. 11. 21.
A nem túlzottan eredeti módon, végeredményben mégis találóan Corrsnak keresztelt családi vállalkozás régóta a kedvelt zenekaraim közé tartozik. Az MTV-n sorra feltűnő slágereik mindig is ügyes dalszerzőnek és még ügyesebb előadónak mutatták őket, az ír gyökerek pedig különleges zamatot kölcsönöztek számaiknak. Sőt, férfi lévén arról sem feledkezhetek meg, hogy a lányok, különösen Andrea szépsége iránt nehéz teljesen közömbösnek maradni, ha valaki szereti a szép arcvonásokat és az elbűvölő kecsességet.
Mégis, soha nem váltak valódi kedvenceimmé - egészen addig, amíg meg nem hallgattam legfrissebb albumukat, a muzsikájukat megihlető ír dalok feldolgozásait tartalmazó Home című gyűjteményt. Hiszen ezúttal nyugodtan elmondhatom, hogy amit éreztem, szerelem volt első hallásra. Soha még ennyire csodálatos melódiákat, ennyire mély beleéléssel előadott dalokat nem hallottam a zenéjüket tradicionális hangszerekkel színesítő négyestől.
Andrea Corr hangja ezúttal is varázslatos: valójában nem rendkívüli szépségű, ámde annál karakteresebb, és főleg bájosabb, a hangszerelés pedig minden eddiginél árnyaltabb, átgondoltabb, ihletettebb, talán mert most nem kellett mindenáron a közönség kegyeit keresni, és így több figyelmet szentelhettek az apróságokra, az egymást ellentétes mozgásokkal ellensúlyozó szólamokra, a finom ritmusokra, a visszafogottságában is erőteljes hangzásra.
Már az első két nóta - a „My Lagan Love” és a „Spancill Hill” - magával ragadott sodró tempójával és csodás dallamával, az ír (kelta-gael) nyelven énekelt, lassú csermelyként csörgedező „Buachaill On Eirne” pedig olyannyira megragadóan gyönyörű, hogy hozzá hasonlóan szép dalt már hosszú évek óta nem hallottam - utoljára talán a Nightwish 1998-as Sleeping Sunja tett rám ehhez hasonló hatást.
Az „Old Hag” pergő tánczenéje igazi világzene, amely hangzásában emlékeztet a finn Kiperä némely nótájára, de semmiképp sem nevezhető utánzatnak vagy utánérzésnek, sőt, az északi népek zenéje valahogy mintha egy tőből fakadna…
A legnagyobb meglepetést ugyanakkor a régi Phil Lynott sláger, az „Old Town” jelentette, amit hihetetlen energiával tölt meg a három lány és Jim fivérük. Ugyanazt az erőt érezni a számból, mint az eredeti előadásban, a Corrs verziója valamiképp mégis szebb, mégis teljesebb a Thin Lizzy brazil-ír frontemberéjénél.
Az albumnak mindössze egyetlen hibáját róhatom fel - képtelenség mellette bármit is csinálni, például olvasgatni, annyira magára vonja a figyelmet ez a valóban nagyszerű zene.
Az együttes tagjai:
Andrea Corr - szólóének, ír furulya
Sharon Corr - hegedű, ének
Caroline Corr - bodhran, ének
Jim Corr - gitár és billentyűs hangszerek
A lemezen elhangzó számok listája:
1. My Lagan Love
2. Spancill Hill
3. Peggy Gordon
4. Black Is The Colour
5. Heart Like A Wheel
6. Buachaill On Eirne
7. Old Hag
8. Moorlough Shore
9. Old Town
10. Dimming Of The Day
11. Brid Og Ni Mhaille
12. Haste To The Wedding
Diszkográfia:
Forgiven, Not Forgotten (1995)
Talk On Corners (1997)
The Corrs - Live (1997 - élő)
The Corrs Unplugged (1999 - élő)
In Blue (2000)
The Best Of Corrs (2001 - válogatás)
VH1 Presents: The Corrs, Live In Dublin (2002 - élő)
Borrowed Heaven (2004)
Home (2005)
Dreams - The Ultimate Corrs Collection (2006)
Kacsolódó írások: