FőképMielőtt a világszerte a sikerlisták élére felkerült könyvét, A Da Vinci-kódot megírta volna, Dan Brown az Angyalok és démonokkal már bemutatkozott az olvasóknak. Mindkét regény főszereplője Robert Langdon, aki „civilben” a Harvard Egyetemen vallásos szimbólumokkal foglalkozik, s modern Indiana Jones-ként (nem mintha az eredeti Indi túl öreg vagy régimódi lenne) nem rest a gyakorlatban is kamatoztatni tudását.

Simon Cox regénye az eredeti mű(vek) mellett nem kíván más lenni, mint egyfajta útikönyv. Olvasás közben időnként olyan érzésem volt, mintha hallanám az idegenvezető felszólításait: most nézzenek balra, most pedig jobbra.
Az efféle műveket legtöbbször turisták használják, hiszen ők azok, akik járatlanok az adott környéken, de szeretnének minden érdekességet és látnivalót megtekinteni. A helybélieknek, jelen esetben a középkort alaposan ismerőknek, különösen a keresztény egyház és egyes titkos társaságok tudorainak ilyesmire nincs szükségük. Viszont sem a terepet, sem a nyelvet nem ismerő alkalmi látogatónak jól jönnek az efféle segédanyagok.

Hiszen az Angyalok és démonok olvasóinak nagy részében valószínűleg felmerült a többi, egyszerűbb kérdés mellett az is, vajon az egészből mi a valóság, és mi a fikció, vagy éppenséggel írói túlzás.
Simon Cox, aki nem csupán az alternatív történetírás nagy neveinek (mint pl. Graham Hancock) végzett kutatómunkát, hanem a dogmák, tévhitek és féligazságok leleplezésének szentelt Phenomena magazin főszerkesztője is, ebben a bédekkerként forgatható kötetében erre a kérdésre próbál meg válaszolni.

Jellegéből adódóan kötetét semmiképpen sem ajánlom az Angyalok és démonok előtt elolvasni, hiszen azzal minden szempontból elveszne az eredeti történet gondolatébresztő varázsa. Ha viszont utólag olvassuk, címszavakba és rövid szócikkekbe (pl. Galilei, Kopernikusz, Bernini, Milton, Bilderberg-csoport, CERN, Illuminátusok, Angyalvár, Pantheon, Santa Maria del Popolo) szedve nagyjából minden, esetleg homályban maradt dologra, vagy felmerült kérdésre választ kaphatunk.

A terjedelmi kötöttségek miatt ne reméljünk tudományos mélységű magyarázatokat (elvégre önmagában a szabadkőművességről is könyvtárnyi értekezés született már), csupán arra van lehetőségünk, hogy az alapvető összefüggések és tudásanyag birtokába jussunk. Ha ennél többre vágyunk, nem marad más hátra, mint interneten vagy könyvtárban felkutatni a bővebb szakirodalmat. Esetleg keressünk egy olyan szakértőt, mint Robert Langdon…