FőképA szerző nem találja fel a spanyolviaszt, csupán saját tapasztalatait és kutatásainak eredményét kívánja megosztani az üzleti szféra résztvevőivel. Mivel előbb-utóbb mindenki belekerül ebbe a körbe, nem haszontalan megismerni azokat az elveket, amelyek figyelembe vételével sokkal rövidebb és eredményesebb értekezleteket tarthatunk (vagy résztvevőként megpróbálhatjuk számunkra kedvezőbb irányba terelni azt).

Ellentétben a magánélettel, ahol az emberek 99 százaléka csak a saját, általában negatív tapasztalataiból okulva képes (ha egyáltalán képes) változtatni rossz szokásain, az üzletben, ahol végső soron pénzről van szó, sokkal nagyobb hajlandóságot tapasztalhatunk a tanácsok hasznosítására. Ez mondjuk érthető is, hiszen aki zsinórban hoz hibás döntéseket, előbb-utóbb tönkre megy, vagy az utcán találja magát.

A könyv nem arról szól, miként tartsuk meg előadásunkat, mivel nem foglalkozik retorikával és más, a sikeres kommunikációhoz szükséges gyakorlati tudnivalókkal. Itt tényleg csak arról esik szó, amit a könyv címe takar.
Anélkül, hogy elárulnék minden okosságot, azért egy fontos dolgot kiemelnék: az értekezletek közül csak az lehet eredményes, amelynek résztvevői idejekorán megkapják a napirendet, a megvitatandó kérdéseket, és tudatában vannak annak is, hogy mit is várnak el tőlük.
A kezdés és a befejezés időpontja legyen adott, amitől nem szabad eltérni (ez ösztönzően hat a résztvevőkre).

Amennyiben nekünk kell összehívni egy ilyen rendezvényt, az alábbi kérdésekre kell tudnunk a válaszokat, mégpedig előre:
– Miért hívjuk össze az értekezletet?
– Hogyan érhetjük el, amit akarunk?
– Kik vegyenek részt rajta?
– Hogyan készüljünk fel rá?
– Milyen előkészületek szükségesek a többi résztvevőtől?
– Használjunk segédeszközt mondanivalónkhoz vagy sem?

Mindent összevetve ez is egy hasznos, gyakorlati tanácsokat adó könyv, ami nem csupán levezetőként, hanem a résztvevőként is haszonnal forgatható.