FőképHosszú évek várakozása után elkészült a regény filmváltozata, amely összességében egészen jól sikerült. A producerek, ellentétben a honi gyakorlattal (emlékezzünk a Honfoglalás kis létszámú jeleneteire, a szekerek küllős kerekeire, stb.) nem spóroltak a statisztákkal, s mivel a forgatókönyvet volt miből mozgalmassá tenni, az eredmény élvezetes mozi lett. Mindezt úgy, hogy kimaradtak részek, vagy jócskán megrövidített formában szerepelnek csupán. Ettől függetlenül azt kell mondjam, hogy a regény sokkal jobb.

De miről is szól a film (meg a regény)? Egy parasztlázadásról, amely 1648 és 1653 között zajlott Ukrajnában. Elindítói kozákok voltak, vagyis olyan parasztok, akik fegyveres szolgálat fejében kiváltságokat élveztek (gyakorlatilag függetlenek voltak a földesuraktól), s cserébe védték Lengyelország keleti határait.
Amikor néhány évig nyugalom volt a végeken, a nemesek úgy gondolták, nincs szükség efféle katonákra, sokkal inkább munkáskézre a földeken (az okok azért ennél összetettebbek voltak, de helyhiány miatt az érdeklődők járjanak személyesen utána). Ebből a nézetkülönbségből aztán akkora háborúság kerekedett, hogy egyesek ebből származtatják az ország hanyatlását (aminek szomorú állomásaként 1654-ben Ukrajnát Oroszországhoz csatolják).
Tény, a lázadás alatt egyik fél sem volt kegyelemosztó hangulatban, szinte mindent és mindenkit elpusztítottak, ami az ellenfélhez tartozott. Nem nehéz elképzelni, mi történt az itt élőkkel, ahogy folyamatosan jöttek mentek a hadak.

Miközben ezek a történelmi események zajlanak, két fiatal találkozik, és első látásra egymásba szeretnek. Egybekelésükig (akkoriban még másfajta erkölcsök és társadalmi normák volt divatban) azonban jócskán kijut nekik a szenvedésből és a küszködésből. De hát ettől olyan romantikus ez a szál.
Rajtuk kívül megismerjük a trilógia (a további folytatások: Özönvíz, Kislovag) állandó szereplőit, Zagloba uramat és a kistermetű Wolodyjowskit. Bár a mű megjelenése után sokan kritizálták a két vezető (Helmnickij és Wisinowiecki) kissé elfogult ábrázolását, a többi szereplőnél ez nem igazán merül fel. Alaposan kidolgozott, hús-vér emberek ők, akik hamar az olvasó szívébe lopják magukat.

A Nobel-díjas Sienkiewicz jó néhány maradandó regényt hagyott ránk, amelyeken nem igazán érződik az eltelt idő (a Tűzzel-vassal 1883-ban jelent meg nyomtatásban). Mozgalmas csatajelentei(!!), izgalmas párviadalai(!!), cselekménye egyaránt emlékezetesek. A történelmi regény valahol itt kezdődik.

A szerző életrajza