Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Robert Merle: Veszedelem és dicsőség

Az előző kötetben (Liliom és bíbor) nem csupán Armand du Plessis de Richelieu bíboros helyzetének megszilárdulásának lehettünk tanúi, hanem Orbieu gróf első komolyabb hadivállalkozásának is, melynek során Ré szigetének erődjét védték az angolokkal szemben (akiknek jelenlétére szintén az előző részben kaptunk magyarázatot), s hősiességüknek, illetve a szerencsének köszönhetően sikerült is megtartaniuk. Mindezen események csak előjátékul szolgáltak a király valódi tervének kivitelezéséhez, a hugenották fővárosának tartott La Rochelle elfoglalásához. Ez azonban – eme kedvező előjel ellenére sem – volt egyszerű eset, lévén a várost az évek óta húzódó ellenségeskedések miatt alaposan megerősítették, és tengeri kikötőjének köszönhetően biztosítva volt az utánpótlás beszerzése is. A támadók helyzetét az sem könnyítette meg, hogy három parancsnok (marsall), a bíboros és a király határozta meg a követendő stratégiát. És persze nem mindig értettek egyet. Sőt.

Érdekességképpen: Dumas testőrei az ostrom alatt költötték el ama emlékezetes ebédjüket, miközben a hugenották igyekeztek elfoglalni az étkezés helyszínéül szolgáló erődítményt.

Az egy évig elhúzódó ostrom, amit a katolikusok eleve blokád és kiéheztetés révén kívántak megnyerni, végül Richelieu bíboros újszerű taktikai javaslatának köszönhetően ért véget. Az ötlet lényege az volt, hogy az öböl bejáratánál kőgátat emeltek, amin sem élelem, sem katonai utánpótlás nem juthatott be. Persze az ötlet nem volt túl népszerű az ellenzék tagjainak közében, ráadásul meglehetősen sokba is került. Hősünk, Pierre Emmanuel de Siorac természetesen nem csupán a harcokban veszi ki részét, hanem a hálószobákban is jeleskedik – de ezen ugye már senki sem lepődik meg. Azon viszont már igen, hogy most először a házasság, a családalapítás gondolatai is felmerül a csapodár fiatalemberben. Az ármánykodással és intrikákkal fűszerezett történelem – ahogy azt a szerző mesterien láttatja – legalább annyira izgalmas tud lenni, mint egy napjainkban készült akcióregény. A szereplők jellemrajzai mesteriek, a számos idegen kifejezés pedig erősíti a korabeli hangulatot. Ami remélhetőleg a hátralévő két kötetben (Ármány és cselszövés, Pallos és szerelem) is megmarad majd.


Galgóczi Móni - 2012. április 7.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!