e-kultura
 

Keresés

2010. március 11.

Névnapok
Szilárd
Aladár, Bors, Borsika, Kadosa, Konstantin, Konstantina, Riza, Rozina, Szofron, Szofrónia, Teréz, Terézia, Ulrik

E napon született
>> Torquato Tasso költő (1544)
>> Eötvös Károly író és politikus (1842)
>> Raoul Walsh filmrendező (1892)
>> Dorothy Gish filmszínésznő (1898)
>> Bánhidi László színész (1906)
>> Polgár Tibor zeneszerző, karmester (1907)
>> Astor Piazzolla zeneszerző (1921)
>> Sándor Iván író (1930)
>> Tarbay Ede költő és író (1932)
>> Lukáts Andor színész és rendező (1943)
>> Bobby McFerrin énekes (1950)
>> Jerry Zucker filmrendező (1950)
>> Palotás Dezső költő, író (1951)
>> Douglas Adams író (1952)
>> Nina Hagen énekesnő (1955)
>> Mike Percy (Dead Or Alive) zenész (1961)
>> Vinnie Paul ( Pantera) dobos (1964)
>> Uli Kusch (Helloween) dobos (1967)
>> Thomas "Thomen" Stauch (Blind Guardian) dobos (1970)
>> LaToya (Destiny's Child) énekesnő (1981)
>> Thora Birch filmszínésznő (1982)
E napon halt meg
>> Than Mór festő (1899)
>> Friedrich Wilhelm Murnau filmrendező (1931)
>> John Wyndham író (1969)
>> Erle Stanley Gardner író (1970)
>> Várkonyi Nándor irodalomtörténész, író és műfordító (1975)
>> Hont Ferenc rendező (1979)
>> Bacsó Péter filmrendező (2009)
Egyéb esemény
>> A Rigoletto című Verdi opera ősbemutatója. (1851)
>> A Don Carlos című Verdi opera ősbemutatója. (1867)

Feed
RSS201
Atom1

Charles Dickens: Karácsonyi ének

Charles Dickens: Karácsonyi ének

2010. február 5.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2009
Fordító(k): Rindó Klára, Szabados Tamás
Kategória: szépirodalom
Eredeti cím: A Christmas Carol
Oldalszám: 100
Ára: 1599 Ft


A történetről általában – már csak témájából adódóan is – karácsony táján szoktak írni, akkor szokott rajzfilm vagy film formájában képernyőre kerülni. És ez jó, mert így minden évben felelevenednek Dickens örök érvényű gondolatai. Nekem most mégis valami egészen más kapcsán jutott szembe Ebenezer Scrooge története.

Mégpedig az engem mostanában meglehetősen foglalkoztató spirituális fejlődés témájának kapcsán. Hiszen ha jobban belegondolunk, Ebenezer Scrooge esete bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között megtörténhetne. Nem feltétlenül kell karácsonynak lennie ahhoz, hogy az ember szembesüljön saját gyarlóságaival. Csak talán a szeretet ünnepe az, ahol ez a leginkább kidomborítható.
Hiszen gondoljunk csak bele, hányszor szeretnénk mi is úgy viselkedni, mint Scrooge úr – empátia, szociális érzékenység és kompromisszumkészség nélkül, csak és kizárólag saját érdekeinket szem előtt tartva. Szerencsére az esetek nagy részében ez pillanatnyi elmezavar, de sajnos vannak emberek, akiknél ez kicsit tovább tart.
Ők viszont közel sem biztos, hogy hajlandóak kezükbe venni egy könyvet, és elolvasni. Főleg, ha az első néhány oldal után felfedezik, tanító-nevelő célzatú történettel van dolguk, ők pedig ebből aztán nem kérnek, hiszen ők már így is tökéletesek.

Nem szabad bosszankodnunk rajtuk. Egyszer majd ők is eljutnak arra a szintre, ahol megváltoznak az addigi értékrendek, ahol már egészen más szemmel nézik a világot, sőt, talán mosolyogni is képesek lesznek rá, az pedig minden bizonnyal vissza fog mosolyogni rájuk. Hiszen a világ alapvetően jó.
Csak meg kell látni ezt a jóságot. Akár egy barátságos köszönésben, egy őszinte mosolyban, egy pocsolyán megcsillanó napsugárban, egy csodálatosan trillázó madár dalában, vagy éppen egy megfelelő pillanatban érkező erős karban.

Ám ezek mind kívülről jövő impulzusok, és amíg ezekre figyelünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni arra, ami a lelkünkben zajlik. Pedig ha odafigyelnénk, nem lenne szükség olyan segítőkre, mint Dickens tanmeséjében a három szellemre, akik megmutatják azt, amit meg kell mutatniuk, ezzel mintegy erőszakosan beleavatkoznak „áldozatuk” életébe. Aki lehet, hogy köszönetet fog ezért mondani, de lehet, hogy nem.

Mindent összevetve a Karácsonyi ének csodálatos mese – elsősorban az ifjabb korosztály számára – az emberségről, a szeretetről, ami felett nem járt el az idő, hiszen a benne megfogalmazott dolgok örök érvényűek. Csak az a kérdés, melyik kor hogyan értelmezi a szavakat.

Galgóczi Móni

© Ekultura.hu