Főkép„De miért jut eszébe éppen ez a cím? Mert a tévésorozatok, az angolszász nyelvterületen készült filmek jóvoltából angolul gyakran hallja. Magyarul csak szeretné hallani. De valahogy hiánycikk. Még a falfirkákon is többnyire angolul olvasható, hogy I love Brigi – Karesz. Azonkívül az angol nyelvű vallomás nemcsak egyes számban szeret, hanem többes számban is. Akár a kedves olvasó magára is veheti. Ha akarja. Rosszkedvet oszlató humort, szeretetből fakadó türelmet, megértést kínálok annak, aki vevő rá.”

A többiek úgysem fogják venni maguknak a fáradtságot, hogy a mindennapok rohanásában kicsit megpihenjenek, kezükbe vegyék Janikovszky Éva egyik kedves könyvét (mondjuk ezt, amiről éppen szó van), fogjanak egy bögre teát, egy pokrócot, és miután kényelmesen elvackolták magukat, belefeledkezzenek egy mérhetetlen életbölcsességgel rendelkező írónő soraiba. Mert belefeledkezni azt lehet. És mosolyogni. Sokat. Tiszta szívből. Nem hamisan, nem csak azért, mert azt várják tőlünk, hanem azért, mert Janikovszky Éva rendelkezik (sajnos mindig elfelejtem, hogy a helyes igeidő jelen esetben már úgy hangzik, rendelkezett) azzal a különleges képességgel, ami kihozza az emberek szívéből a legjobbat. Már akikben ott van. Akikben nincs, azok tehetnek akármit, soha nem fogják érezni ezt a sugárzást. Ami nem hogy káros, hanem kifejezetten jótékony hatással bír mindazokra, akiket megérint.

Hiszen ők sütkérezhetnek azokban az emberi értékekben, amelyeket sokan már kihaltnak, elfeledettnek hittek. Rohanó világunkban ugyanis sokan nem érnek rá foglalkozni ilyen dolgokkal. Pedig ha megtennék, és nem mondjuk önfejlesztő vagy New Age könyveket (félreértés ne essék, semmi bajom az ilyen könyvekkel) olvasgatnának nagy odaadással, hanem ilyen fantasztikus kis szösszeneteket, boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, és sokkal megértőbbek, türelmesebbek lennének embertársaikkal. Képesek lennének békés derűvel szemlélni a világot, még akkor is, ha nem rendelkeznek akkora életbölcsességgel és tapasztalattal, mint a sorok szerzője.

Az Ájlávjú két, egymástól jól elkülöníthető (sőt, el is különített) részből áll. Az első a hétköznapi élethelyzeteket, a bármelyikünkkel megeső történeteket veszi górcső alá. Akad közöttük egy-két olyan remekmű, amiket már csak azért is elolvastatnék bizonyos emberekkel, mert akkor nem kéne azon gondolkodnom, hogy hívjam fel a figyelmüket visszatetsző viselkedésükre. A kötet második részének írásai részben az ősz beköszöntével, a karácsonyi készülődéssel, valamint a 2000. évvel kapcsolatos tömeghisztériával foglalkoznak.

Nem részletezném, melyik miről szól, mert nem is lenne értelme, csupán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a könyv nem véletlenül érte meg rövid időn belül a negyedik kiadását. Teljes szívemmel merem ajánlani azoknak, akiknek van kedve (és ideje) Janikovszky Éva szűrőjén keresztül szembenézni a világ dolgaival. Humorral, derűvel, finom iróniával – mindig a pozitív gondolkodást szem előtt tartva.

Tartalom

ÍROGATUNK, ÍROGATUNK
A gyakorító igék kora
Hiánycikk
Milyen legyen az idős hölgy?
Pótcselekvés
Szépítőszer
Az anyját egyedül nevelő gyerek
Három kalap története
Van bennünk elem!
Miben különbözöm Mrs. Madakortól?
Várakozások
Mindenütt jó, de legjobb itthon
Kicsoda Hűbelebalázs?
Miért futkosunk annyit?
Ne nézz széjjel, drágám
Bókok
Köszöntések
Nyári csábítások
Mercedes

SZÁZADVÉG ÉS EZREDELŐ
Év végi körlevél
A mi évünk
A nagy kihívás
Isten veled, tél!
Az írás megmarad
Tavaszi nagytakarítás
Változások
Kalandozások kora
Amerikából jöttem
Ha végre itt az ősz
Adventi álmok
Ne várjunk holnapig!
Karácsonyaim
Most akkor mi van?
Ez is megvolt, még sincs este
Kopogd le a fán!

A szerző életrajza

Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány