e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 17.

Névnapok
Paszkál
Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók

E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866)
>> Kern Aurél zeneszerző (1871)
>> Henri Barbusse író (1873)
>> Alfonso Reyes író (1889)
>> Hincz Gyula festő és grafikus (1904)
>> Jean Gabin filmszínész (1904)
>> Dsida Jenő költő (1907)
>> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911)
>> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918)
>> Peter Mennin zeneszerző (1923)
>> Dennis Potter drámaíró (1935)
>> Dennis Hopper filmszínész (1936)
>> Haumann Péter színész (1941)
>> Kóbor János (Omega) énekes (1943)
>> Fodor Ákos költő és műfordító (1945)
>> Bill Bruford (Yes) zenész (1949)
>> Bill Paxton filmszínész (1955)
>> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957)
>> Paul Di'Anno rockénekes (1958)
>> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961)
>> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965)
>> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970)
>> Pék Zoltán fordító (1971)
>> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510)
>> Louis Brassin zeneszerző (1884)
>> Szini Gyula újságíró (1932)
>> Paul Dukas zeneszerző (1935)
>> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949)
>> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890)
>> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973)
>> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980)

Feed
RSS201
Atom1

Ambrose Bierce összes novellái

Ambrose Bierce összes novellái

2003. november 17.


Kiadó: Szukits Könyvkiadó
Kiadás éve: 2003
Fordító(k): B. Nagy László, Galamb Zoltán, Kada Júlia, Kemény Dezső, Lukácsi Huba, Molnár Miklós, Osztovits Levente, Szalai Judit, Vándor Judit, Vétek Gábor, Zachár Zsófia
Kategória: szépirodalom
Oldalszám: 455
Ára: 3300 Ft

A legendásan embergyűlölő „Keserű Bierce” alakja sötét árnyékként tűnik föl a századforduló amerikai irodalmának horizontján. Élete, és még inkább halála komor legenda. Elbeszélései swifti ihletésű szatírák – mindig elevenbe hasítanak.
A természettudományos pontossággal kidolgozott helyzetelemzéseket félelmetes, sötét humor hatja át. A gótikus fikciót gyakran fűszerezte western hangulattal, de ami ennél is fontosabb, ő helyezte először pszichológiai megvilágításba a horrort.

Valószínűsíthetően gyermekkorában kialakult embergyűlölete, keserű cinizmusa és határtalan pesszimizmusa tökéletes hátteret és táptalajt biztosított legkedvesebb témája, a kegyetlenség, a gonoszság, a borzalom, a félelem vagy éppen az őrültség következményeként bekövetkező erőszakos halál valamely elképesztő vagy ritka nemének ábrázolására.

Az amerikai polgárháborúban elfogott déli ültetvényes a kivégzése előtti gyötrelmes pillanatban elképzeli, hogy megmenekül, és épségben hazatér a családjához (Bagoly-folyó); a romok alá szorult északi mesterlövésznek saját puskája oltja ki az életét (Harc közben eltűnt); egy tiszt megadja a kegyelemdöfést egy haldokló barátjának, ám a halott testvére, egyébként a tiszt rosszakarója rajtakapja (A kegyelemdöfés).

Bierce munkásságára olyannyira rányomta bélyegét ez a végletesen komor hangulat, hogy elmondhatjuk: több mint hatvan novellájából csupán kettőben nem bukkan fel a halál.

Mindezek ellenére írói szuggesztivitása (bár túlságosan választékos szóhasználata és gondosan kidolgozott körmondatai már saját korában is kicsit nehézkesnek tűntek) messze túlmutat a kor elbeszélő stílusán, és olyan halhatatlan művekben is kimutatható, mint Orwell 1984-e, vagy Vonnegut Utópia 14-e, illetve talán ide vezethető vissza Bret Easton Ellis gyakran szadizmusba hajló minimalizmusa az emberi kapcsolatok kiüresedésének terén.

És mégis, bár egyetlen fénysugár sem hatol át ezen a mérhetetlenül sötét, komor, kiábrándult és elkeseredett ködön, napjaink híradói mellett Bierce művei – melyek szenvtelen alapossággal ábrázolják a kiélezett helyzeteket és a feszült érzelmi állapotokat, amelyek a történet végére egy-egy meglepetésszerű csattanóban végződnek, de soha nem oldódnak fel – sokszor csupán tündérmesék.

A szerző életrajza

Galgóczi Móni

© Ekultura.hu