e-kultura
 

Keresés

2010. március 15.

Névnapok
Kristóf
Keled, Kelemen, Ludovika, Lujza, Lukrácia, Sudárka, Zakária, Zakariás

E napon született
>> Paul Heyse Nobel-díjas költő és író (1830)
>> Johan Halvorsen zeneszerző (1864)
>> Egry József festő és grafikus (1883)
>> Berky Lili színésznő (1886)
>> Aba Novák Vilmos festő és grafikus (1894)
>> Colin McPhee zeneszerző (1900)
>> Sam 'Lightnin' Hopkins blues gitáros (1912)
>> Harry James jazztrombitás (1916)
>> Lawrence Sanders író (1920)
>> Philippe de Broca filmrendező (1933)
>> Pap Éva filmszínésznő (1939)
>> Phil Lesh (Grateful Dead) basszusgitáros (1940)
>> Mike Love (Beach Boys) énekes (1941)
>> David Cronenberg filmrendező (1943)
>> Ry Cooder zenész (1947)
>> Dee Snider (Tvisted Sisters) énekes (1955)
>> Renny Harlin filmrendező (1959)
>> Ben Okri író (1959)
>> Steve Coy (Dead Or Alive) zenész (1962)
>> Terence Trent D'Arby popénekes (1962)
>> Bret Michaels (Poison) énekes (1963)
>> Jon Schaffer (Iced Earth) gitros (1968)
>> Timo Kotipelto (Stratovarius) énekes (1969)
>> Mark Hoppus (Blink-182) zenész (1972)
>> Fejes Tamás (Tankcsapda) dobos (1973)
>> Joe Hahn (Linkin Park) zenész (1977)
E napon halt meg
>> H. P. Lovecraft író (1937)
>> René Clair filmrendező (1981)
Egyéb esemény
>> A magyar sajtó napja
>> A tiltott bolygó című film bemutatója. (1956)
>> A My Fair Lady című musical ősbemutatója. (1956)
>> Bemutatják A Keresztapa című filmet. (1972)
>> Feloszlik a T. Rex együttes. (1975)

Feed
RSS201
Atom1

Joanne Harris: Csokoládé

Joanne Harris: Csokoládé

2003. október 6.

Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó
Kiadás éve: 2001
Fordító(k): Szántó Judit
Kategória: szépirodalom
Eredeti cím: Chocholat
Oldalszám: 310
Ára: 1580 Ft



Képzeljétek el a szegény falusi pap megdöbbenését, amikor a gonosz evilági megnyilvánulását nem az országos napilapokban fedezi fel, hanem a templom tőszomszédságában. Kezdetben még elnéző a kislányát egyedül nevelő csinos asszonnyal szemben, ám egyre több jel utal egy jól kifundált „ördögi” tervre, amelynek célja nem csupán a hívek megrontása, hanem az ő „jelentéktelen” személyének lejáratása is.

Mert miféle istentelen léleknek jutna eszébe böjt idején csokoládézót nyitni isten házával szemben? Ki az, akinél összegyűlnek beszélgetni, pletykálkodni az asszonyok? Hová hordják a gyerekek a zsebpénzüket? Miféle felforgató eszméket plántál az ismeretlen, titokzatos fiatal nő az arra fogékony – és esendő – fejekbe? Ez tűrhetetlen – így a pap.
Mit mondjak, szegény Reynaud atya nem megy teljesen százzal, és az állandó koplalás csak tovább ront az állapotán. Ahelyett, hogy enne végre egy jót, árgus szemekkel figyeli a gyanús szomszédot, majd a látottak alapján igyekszik a hívek körében népszerűtlenné tenni a falu legújabb és egyben legédesebb vállalkozását. Talán mondanom sem kell, mérsékelt sikerrel.

Mert hiába a dörgedelmes prédikációk, az emberek kíváncsiak az újdonságra. És aki egyszer rászokik a csokoládé bármilyen megjelenési formájára, nehezen fog lemondani róla. Főleg nem egy túlbuzgó pap miatt.
Az igazán mókás egyébként az egészben az, hogy a jövevény, Vianne Rocher valójában egy boszorkány lánya, aki időnként kártyából jósol magának, megérez dolgokat, látomásai vannak, és birtokában van egy halom varázsigének, mozdulatnak. Amelyek nem feltétlenül hatásosak, de ha a tisztelendő atya ezt tudná…

Kapcsolódó írás:

Bor, mámor, Provance (film)

Galgóczi Móni

© Ekultura.hu