Back II Black: Funkybiotikum (CD)

A zenekar 1996-ban alakult Glatz Gábor, Csejtei Tamás, Erdélyi András közreműködésével. Ha megnézzük, honnan érkeztek a tagok, és milyen zenei múlttal rendelkeztek, talán nem túlzás azt állítani, hogy a Back II Black amolyan szupergroup – már amennyire ennek a szónak van létjogosultsága Magyarországon. Bemutatkozó lemezük, a Szerelembomba 1997-ben jelent meg, és ezzel a zenekar egy csapásra a hazai zenei élet élvonalában találta magát. 2000-ben szakmai szempontok miatt megváltak az énekestől, akinek helyére Bebe érkezett a Picasso Branch nevű formációból. Ezzel egy időben egy másik poszton is tagcsere történt: az eredeti szaxofonost Bársony Bálint váltotta, és ezzel ki is alakult a zenekar új arculata és zenei iránya.
 
A Back II Black az évek során számos díjat zsebelt be a szakma, és számos elismerést a közönség részéről. Ami érthető is, hiszen ezek a fiúk valami olyasmit csináltak, ami akkoriban nem volt éppen megszokott: minőségi zene, minőségi megszólalás, minőségi előadásmód.
 
2006 őszén pedig megint valami újat, valami szokatlant tettek: egy kevésbé ismert lírai és jazzes oldalukat bemutatva színpadra állítottak egy unplugged-jazz koncertet, melyet teltházzal mutattak be a budapesti Művészetek Palotájában. És ez még nem minden: az unplugged-jazz verziót több koncerten olyan neves jazz- és blues zenészek közreműködésével játszották, mint Babos Gyula, Fekete-Kovács Kornél és Ferenczy György. Márpedig ők nem adják bármihez a nevüket. 2009 év elején visszatért a régi szaxofonos, ami a közönség visszajelzései alapján új lendületet adott a zenekarnak. Olyannyira, hogy a Back II Black tagjai négy hosszú év után végre új nagylemezzel lepték meg rajongóikat.
 
Az albumra felkerült 12 dalt (10 saját és 2 feldolgozás) komoly szűrés után, 40 szerzemény közül válogatták össze. A végeredményt hallva úgy érzem, nem volt hiábavaló az előzetes tesztelés. Kis túlzással ugyan, de igaznak érzem az állítást, mely szerint a dalok színvonala megfelel akár a nemzetközi zenei igényeknek is. A közönség is jól fogadta, hiszen a 2009. december 12-i lemezbemutató klubkoncert fergeteges buliba „fulladt”. Hogy miért? Mert jók a számok, a zenére remekül lehet táncolni, és mert a fiúk is mindent elkövettek annak érdekében, hogy a közönség maximálisan jól érezze magát, és olyan élménnyel gazdagodjon, amit egy ideig nem fog elfelejteni.
 
Ami igazán jó ebben a zenében amellett, hogy nagyon vidám és szórakoztató, hogy nem korhatáros: nyugodt szívvel hallgathatja fiatal és idős egyaránt. Persze aki nem szereti a funky-t, az tartozhat bármilyen korosztályhoz, nem fogja meghallgatni az albumra felkerült dalokat. Pedig, mint ahogy a CD tokjában található képregényből is kiderül, a fiúk elsődleges célja az volt, hogy eldugott laboratóriumukban kifejlesszék az egész világ súlyos melankóliája elleni hatóanyagot, és ezt eljuttassák mindenkihez. Nos, örömmel jelenthetjük, a hatóanyag elkészült, és Funkybiotikum néven elindult hódító útjára. Remélem ezzel nem lesz annyi hercehurca és huzavona, mint a H1N1 elleni védőoltással…
 
Ráadásul, míg a védőoltás csak 2 héttel a beadást követően nyújt teljes védettséget, a Funkybiotikum azonnal kifejti hatását, és ha többre nem is, de legalább arra a néhány perce elfeledteti hallgatóival a mindennapok gondjait, a kilátástalanságot, a rossz híreket, a mindent behálózó hamis illúziókat.
 
Persze nem minden dal olyan pörgős vagy bulizós, mint a „Nem kell” és a „Superstar”, sőt, inkább az olyan középtempós dalok uralják a lemezt, mint a „Tekerem, tekerem”, az „Utaznék a percen át” és a „Te csak álmodtál”. Mellettük akadnak lassabb szerzemények is, mint a „Várj még”, a „Ne féld a jövőt” és a „Maradj velem”, de tagadhatatlan, hogy ezek is kivétel nélkül pozitív energiákat közvetítenek a hallgatók felé. A szövegek nem túl bonyolultak, ezért nagyon könnyű megjegyezni őket, így néhány hallgatás után már együtt dalolhatunk a fiúkkal, ami további segítséget nyújt abban, hogy a negatív energiákat pozitívvá konvertáljuk. Az így keletkezett energiákat pedig akár tovább is adhatunk, nekünk ugyanis nem fog hiányozni. Ha mégis, hát nem kell mást tennünk, mint újra meghallgatni a lemezt. Garantáltan hatni fog. Újra és újra és újra.
 
Az együttes tagjai:
Abebe Dániel (Bebe) – ének
Csejtei Tamás – basszusgitár
Erdélyi András – gitár, ének
Glatz Gábor – dob, ütős hangszerek
Kató Zoltán – szaxofon
 
Közreműködők:
Bubenyák Zoltán – billentyűs hangszerek
Havas Lajos (Chico) – ének, harsona
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Nem kell
2. Tekered, tekered
3. Utaznék a percen át
4. Te csak álmodtál
5. Várj még
6. Superstar
7. Afrika
8. A papa mindent lát
9. Belezavarodtamén
10. Azt akarom
11. Ne féld a jövőt
12. Maradj velem
 
Diszkográfia:
Szerelembomba (1997)
Ülünk a téren (2000)
Örökké akarok élni (2001)
Zene nélkül mit érek én? (2003) válogatás
Tevagyazakialegjobban (2005)
Sodor a funky (2006) CD+DVD koncert
Funkybiotikum (2009)