Főkép

Amerikában meglehetősen zajos sikert aratott a Dexter című tévésorozat, melyet kis hazánkban is megtekinthet bárki, akit érdekelnek az ilyen témájú filmek, vagy filmsorozatok, és képes késő estig fent kukorékolni. A sorozat alapjául szolgáló regények első kötete idén ősszel jelent meg.

Dexter Morgan a Miami Rendőrkapitányság igazságügyi szakértője, egészen pontosan vérnyom-elemző. Nappal igyekszik a társadalmi normák által normálisnak tartott életet élni, ám valójában hidegvérű sorozatgyilkos. Aki hála nevelőapjának (aki először ismerte fel a fiú különös vonzódását a boncoláshoz, és segített abban, hogy pusztító vágyait építő jellegű tevékenységbe ölje), csak sorozatgyilkosokat öl. S mint ilyen, valójában a civil igazságszolgáltatás egyik „jeles” képviselője. Ha nem is éppen törvényes, amit csinál, valahogy nem tudunk haragudni rá. És ez rettentően ijesztő. Hiszen mégiscsak embereket öl. Mégpedig különös kegyetlenséggel. Igaz, ezek olyan emberek, akiket az igazságszolgáltatás vagy el sem tud kapni, vagy felmentik őket.

Szóval ijesztő ez az egész. Mert hát adott egy kedves, szimpatikus fiatalember, akinek nincs lelkiismerete, tehát szemernyi emberi érzéssel sem rendelkezik. Szerinte teljesen normális, amit csinál. Mármint az, hogy eltakarítja a „szemetet”. Nagyjából semmi sem tudja felizgatni. Na jó, egy igazi intellektuális kihívás talán. És éppen ilyennel találja szemben magát, amikor a városban feltűnik egy új gyilkos. Egy új sorozatgyilkos. Aki egyetlen csepp vért sem hagy az áldozatokban, és szinte mértani pontossággal darabolja fel őket, a testrészeket pedig előre megfontolt szándékkal helyezi el. Aki túl messzire megy, amikor Dexter húgát rabolja el. Merthogy a hugica az egyetlen, aki iránt Dexter bármit is érezne, ha lennének érzelmei. De nincsenek. Van helyette valami más, amit viszont nagyon nehéz megfogalmazni.

Nem is erőlködnék vele. Akit érdekel, olvassa el a regényt, vagy nézze a sorozatot. Akkor rájön, miről próbálok meg gagyogni. Merthogy ez az egész annyira zavarba ejtő és egyedi, hogy szavakat alig találok. Ki hallott már olyat, hogy egy sorozat „pozitív” főszereplője egy szociopata sorozatgyilkos legyen? Akit ráadásul még meg is kedvelünk. Brrr.

Részlet a regényből