Krähling Edit (szerk.): Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei

Emlékszem, milyen nagy izgalommal vártam 2014 telén, hogy Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplója megjelenjen. Napokig csak nézegettem a kirakatban a két ízléses, elegáns kivitelű kötetet, és vártam, hogy mikor lesz már nekem is egy példányom belőle. Aztán persze lett, és boldogan vittem haza, hogy mielőbb belenézhessek a Radnóti-házaspár életének mindennapjaiba. A házasságkötésük után kezdődnek a feljegyzések, és egészen 1944-ig követhettem nyomon az eseményeket, Radnóti Miklós budapesti újratemetéséig. Ez a könyv egy felbecsülhetetlen értékű korrajz, amely nélkül szegényebbek lennénk. Nemcsak a 20. század komor és véres éveinek a lenyomata, hanem egy sorstragédia megörökítése is. Aztán eltelt két év, és kiderült, 2016 karácsonyára is tartogat valami nagy durranást a Jaffa Kiadó, a hagyatékból még korántsem mutattak meg nekünk mindent.

Az Árnyékban éles fény vagy tulajdonképpen egy családi fényképalbum, de mégis több. A házaspár életének fontos eseményei mellett a háború előtti bizonytalan évek és aztán a szörnyű tragédia emlékét őrzi – nem teljesen időrendben, inkább tematikusan összeválogatva a több száz fénykép közül a legjobban ideillőket. Egy olyan album, amely önmagában is teljes, egész és élvezhető, de egyben a Napló tökéletes kiegészítője is. A személyes feljegyzések, élmények, meglátások elolvasása után meg lehet hozzá keresni a fotókat ebben a kötetben; rengeteg szereplő bukkan fel a lapjairól, akihez így már arcot is tudunk kapcsolni. Érdemes épp ezért újra kézbe venni a Naplót, és a kettőt együtt lapozni: felejthetetlen élmény lesz.

A kötetet jó kézbe venni, nemcsak a borító különleges és igényes, hanem a könyv többi része is. A fejezetek elején mindig találhatunk néhány soros bevezetőt, és csak utána következnek a képek; az információk mindig az adott életszakaszhoz tartoznak, tömören, lényegre törően vezetik be a fotókat. Nem törekszik teljességre, inkább csak a legfontosabb eseményeket emeli ki a szerkesztő: hagyja, hogy ez tényleg „csak” egy album legyen, némi információval kiegészítve és ne domináljon túlságosan a háttértörténet. Ráadásul a képek hátulján található megjegyzéseket, feljegyzéseket is megosztja velünk a fotók alatt (nem tudom, ki hogy van vele, de én imádom ezeket a szép, cirkalmas betűket, mellyel a dédszüleink írtak). Az első fejezetben a gyermekkoruktól indulunk, majd az iskolás éveiken át bepillanthatunk a megismerkedésük körüli időszakba. Aztán a házasságuk alatt készült emlékképeket nézegethetjük végig, és végül az újratemetéssel zárul kettejük közös albuma. Külön érdekesség, hogy ezzel viszont még nincs vége a fotóknak, a kötet végén kaptak helyet a házaspár felmenőit, családtagjait bemutató felvételek.

Mint ahogyan a Napló, úgy ez a könyv is egy igényesen kivitelezett, tökéletesen szerkesztett könyv, temérdek olyan fotóval, melyeket eddig senki sem láthatott, most először kerülnek nyilvánosság elé. Ez az album a közös évek, majd a személyes sorstragédia lenyomata, és természetesen a 20. század korrajza is egyben. Egy igazán páratlan mű, melyet az irodalomkedvelőknek kötelező beszerezni. És ha már megvan, akkor a szeretteinkről se feledkezzünk meg, a csodaszép kivitelezés miatt tökéletes ajándék lehet bármilyen alkalomra.