Lee Child: Néma város
Írta: Baranyi Katalin | 2016. 09. 06.
A 20. Jack Reacher-krimi – hirdeti büszkén a felirat a Néma város címlapján. Jubileumi könyv, amely mindenképpen ünneplést érdemel.
Nagy öröm, ha egy sorozat eljut a huszadik kötetéig. Még nagyobb, sőt, szinte elképzelhetetlen, hogy ezt a húsz kötetet magyarul is feltehetjük egy polcra. Ráadásul kiváló fordításban, csinos külsővel. Ám én azért is örülök neki, mert nagyon jó és változatlanul jó.
A Reacher-sorozatnak majdnem kezdettől olvasója vagyok, s kötetről kötetre szembesülök vele, hogy Lee Child mennyire kiváló szerző. Minden könyve ugyanolyan ugyanis, s mégis más. Mindegyik – szóljon akár egy kisváros sötét ügyeiről, akár egy gátlástalan gyilkosról, egy politikai merényletről vagy egy bántalmazott nő meneküléséről, vérgőzös álmokkal teli neonácik fenyegetéséről vagy egyszerűen csak egy barát megmentéséről – ugyanolyan tempós, különleges, megdöbbentő, fojtott izgalmakkal teli és meglepően intelligens történet. Mégis, nincs két egyforma közöttük szerkesztés, elbeszélésmód vagy főfigurák tekintetében. Mind váratlan kaland, igényes szórakoztatás, s ennél még valami több is: feltűnően jó szöveg.
Ebben a különleges, huszadik történetben Lee Child ismét visszatér a kisvárosi nagy titkokhoz. Reacher a baljós nevű Mother’s Rest nevű településen száll le a vonatról. Csak az érdekli, honnan is nyerhette ezt a különös elnevezést ez a poros fészek. Ám miközben az itt nyugvó titokzatos anya után nyomoz, találkozik egy nővel, aki néhány pillanatig azt hiszi, az a férfi érkezett meg, akit ő vár – immár szinte biztos, hogy hiába. Reacher – szokása szerint – váratlan döntést hoz: nekilát, hogy segítsen Chang különleges ügynöknek megtalálni eltűnt munkatársát. Ám a nyomozás nem is olyan egyszerű: Mother’s Rest nagyon csendes kisváros, nincs benne se múzeum, se síremlék – vannak viszont gyanakvó, különösen viselkedő, titkolózó emberek, s valaki már az első perctől követi Reacher minden lépését… S vajon kik lehetnek a nagy tisztelettel kezelt vendégek, akik egy-egy éjszakát töltenek csak el a motelben? Köztük egy gyönyörű asszony, hófehér ruhában, aki olyan nagy fájdalommal a szemében csodálta a kora reggeli fényeket?
Reacher és Chang egyre mélyebbre ásnak a titkokban. Nyomozásuk körbekergeti őket Los Angelesen, San Franciscón, Phoenixen és Chicagón, az igazi utazás azonban valahova egészen máshová vezet: az internet mélyére, egy elmondhatatlanul sötét, párhuzamos világba, s végül vissza, újra az átokverte Mother’s Restbe.
A témaválasztás ismét teljesen aktuális és modern, Lee Childnak azonban erről a problémáról is sikerül úgy írnia, mint még senki másnak. A kutatás leírása logikus, izgalmas és sok-sok jól kidolgozott tévmegoldást kínál fel – legalább is a magamfajta rejtélyfejtőknek. Ami azonban leginkább megfogott a regényben, a hangulata. Összetéveszthetetlenül baljós, mégis, feszült izgalommal és várakozással teli könyv a Néma város, amelyben Mother’s Rest végül mégis elárulja a titkát. Érdemes ott lenni Reacherrel, hogy meghallgassuk.