Főkép

Mátyás király kisgyerekkorom egyik legfontosabb hőse volt. Egyrészt a szuggesztív és erős hangulatot adó Mesék Mátyás királyról rajzfilmsorozat hatott rám erősen: Helyei László mesélőhangja, a Kecskeméti Rajfilmstúdióban készült varázsvilágba, mesevilágba elvezető, de ugyanakkor sok szempontból történelmi kutatásokon alapuló, tökéletesen korhű képek váltakozása. Másrészt korán elkezdtem gyűjteni mindent, ami a királyhoz kapcsolható: meséskönyveket és színezőket Mátyás-mesékkel, regényes életrajzokat, Galeotto Marzio Mátyásról szóló anekdotáskönyvét, amely kötet – bár először még nehéz olvasmány volt – megajándékozott a király számos, a corvinákban és más kéziratokban fennmaradt portréjának gyűjteményével. És természetesen jöttek utána az életrajzok: Erdődy János, Fraknói Vilmos, Kisfaludy Katalin, Teke Zsuzsa, E. Kovács Péter, majd Kubinyi András kötetei. Így lett gyerekkorom hőséből felnőtt koromra egyik kedvenc történelmi alakom. Ám bármennyit is olvas az ember a valódi – sokszor igazságtalan, rendkívül erőskezű, mindenkor saját politikáját követő, emberi, így tévedni is képes – uralkodóról, annál inkább önálló életre kelhet közben fantáziájában a jó király, az igazságos Mátyás alakja.

 

Harsányi Zsolt (1887-1943) monumentális életrajzi regénye, a Matthias Rex valahol félúton helyezkedik el a legendák köde és a történelem valós és kérlelhetetlen tényei között. Benne egy nagyon emberi hős, egy gyakorlatias lovagkirály éli az életét. Hihetetlen mennyiségű kutatás, olvasmány, tény és következtetés feszül a majdnem hatszázötven oldalnyi szöveg mögött, mégis minden ízében olvasmányos, eredeti és izgalmas tud lenni a könyv.

 

Miközben lenyűgöző részletességgel ismerhetjük meg Mátyás gyermekkorát és neveltetését, a Hunyadi-párt és az ellenséges főúri ligák harcait, a kamaszfiú váratlan királlyá tételének történetét, első intézkedéseit, barátainak és ellenségeinek megsokasodását, politikai vitáit és diplomáciai egyezkedéseit, láthatjuk háborúit és vadászatait, beletekinthetünk családi életébe, amely végül a végső magányba sodorja – egyszóval mindent megtudhatunk a királyról, ami 1937-ben, a regény születésekor tudható és gondolható volt róla, de sok más titkot is megfejthetünk a regény segítségével. Hogyan halt meg Mátyás? Miért nem választották meg hívei királynak a fiát, Corvin Jánost? Milyen volt a király viszonya szerelmével? És a feleségével, Beatrix-szal? Mit szólt Vitéz János árulásához? Miért bízott mindig Kinizsi Pálban? Mit gondolt a Szent Korona felől, melyet ő szerzett vissza Fridrik császártól? Ki volt a legfontosabb eszményképe: Hunyadi János, Zsigmond király, Nagy Lajos vagy az ókori hősök? Ráadásul a korhű hangulatot csak fokozza a párbeszédek különleges archaizálása, mely kísérlet a Mátyás kori magyar köznyelv megidézésére.

 

A Matthias Rexet és szerzőjét hosszú ideig divat volt az irodalomtörténet magaslatairól lenézni. Bár már kortársai is lelkesen olvasták, talán ők sem nem érezték úgy, hogy Harsányi mérhető volna a kor nagy történelmiregény-szerzőinek, Gárdonyi Gézának, Makkai Sándornak, Herczeg Ferencnek, Móricz Zsigmondnak, Kodolányi Jánosnak a mértékével. Később pedig az egyoldalú irodalomszemlélet képes volt nemcsak szórakoztató, de ponyvairodalomnak minősíteni legjobb, Madách Imréről (Ember, küzdj’…), Munkácsy Mihályról (Ecce homo), Petőfiről (Az üstökös) vagy épp Liszt Ferencről (Magyar rapszódia) írott élet- és korrajzait. Ami persze nem jelentette azt, hogy az olvasók lemondtak volna e regényekről: sokak élménye lehet, amint a hagyatékból vagy antikváriumokból beszerzett, a padlásról vagy a nagyszülők szekrényéből előkerült, kopott vászonkötéses, sokkötetes Harsányikat olvassák, nagy élvezettel, és „csakazértis”.

 

Szerencsére ma már nem kell megküzdeni sem a sznobériával, sem a könyvtárakkal, hogy elmerülhessünk ezekben a színes, érdekes életrajzokban, s nem kell bizonygatni magunknak olvasás közben, hogy a Mathias Rex igenis jó könyv. A Lazi Kiadó jóvoltából most friss kiadásban kerülhet fel mindenki polcára, aki szereti a történelmet, ám mégis álmodozik néha önzetlen, nagy hősökről. Lapjain találkozhatunk egy nagy királlyal, aki egyúttal volt zsarnok, művészetpártoló, nagy hadvezér, türelmetlen férj, betegeskedő férfi, sőt, a mesék hőse is. És nyugodtan mondhatjuk: ilyen (is) lehetett Mátyás király.

 

A kiadó honlapja