Robert Jordan: A világ szeme I-II.
Írta: Galgóczi Tamás | 2011. 10. 26.
Mivel a hátsó borítón található szöveg egy tolkieni igényességgel kidolgozott világot ígért, kíváncsian vettem kezembe a regényt. Pár oldalnyi, múltidéző bevezető után (amelynek utalásait ekkor még nem értettem) a történet népmeseszerűen kezdődik. Valahol a világ végén, túl a nagy folyón, egy erdőszéli kis faluban él három siheder: a juhász fia (Rand), a kovács fia (Perrin), valamint a földműves gyermeke (Mat).
Unalmas hétköznapjaikat – amelyet addig csak vándorkereskedők látogatása színesített – gyanús idegenek érkezése, egy rejtélyes fekete ruhás lovas felbukkanása, valamint egy nagy csapat szörny támadása kavarja fel. Hála két idegen segítségének, nem történik igazán nagy tragédia a faluban. Amikor az első ijedtség elmúltával végiggondolják az eseményeket, úgy tűnik, a támadás valójában a három fiú elfogására vagy megölésére irányult.
De vajon ki és miért akarja a vesztüket? Ez persze csupán az első kérdés, ami aztán lavinaszerűen vonja maga után a többit. A következő több száz oldalon keresztül a válaszokat keressük, helyettük azonban mindig újabb és újabb kérdésekkel, ritkán egy-egy válasszal leszünk gazdagabbak. Nem részletezem a „mesét”, hiszen ha mindenre kitérnék, akkor a tervezettnél sokkal terjedelmesebb ajánló kerekedne ki belőle. Annyit mindenesetre elárulhatok, hogy aki kezébe veszi ezt a könyvet, nem fog hiányt szenvedni kalandban, izgalomban, váratlan fordulatban, sodró erejű csatában, szerelemben, intrikában, árulásban.
A világ kitalálása és megalkotása Robert Jordan (1948. október 17.-2007. szeptember 17.) érdeme, aki nem számít kezdőnek, hiszen a főműveként számon tartott sorozata előtt számos Conan történetet is írt (ezek közül van, ami magyarul is megjelent). A könyv végén szómagyarázat segít eligazodni a számos, jól hangzó névvel rendelkező szereplő és helyszín között, de időbe telik, mire az olvasó megszokja ezt a sokszálú cselekményvezetést. Bár elsőre Tolkien művei és stílusa merült fel bennem (ezzel valószínűleg többen így lesznek), azért sietve kijelentem: ez nem egy Tolkien-utánzat, hanem egy élvezetes fantasy sorozat nyitódarabja.
2011-ben immáron a könyv harmadik kiadását veheti kézbe az érdeklődő, ami új borítót, és újrafésült szöveget jelent. A változás legmarkánsabban a könyv végi szómagyarázatban figyelhető meg. Vannak szócikkek, amik kimaradtak, bekerült ellenben egy rakat új, kapunk a nevek kiejtésére vonatkozó útmutatást, és úgy általában megváltozott az összeállítás szellemisége. Mindenesetre ez jobban tetszik, mint az előzőek. Ugyanez igaz a mellékelt térképre, ami áttekinthetőbb, világosabb.