Főkép

Münchhausen báró a világirodalom egyik legemlékezetesebb alakja: tőrőlmetszett európai hős, aki modern világunk tévéképernyőre, világhálóra és Gutenberg galaxisra korlátozott terébe képes visszacsempészni a jóízű mesemondás személyes befogadásának élményét.

Első látásra bárki Háry Jánoshoz hasonlatosnak láthatja, hiszen „meséi” egytől-egyig kitalációk, légyen szó hihetetlen utazásairól vagy fantasztikus kalandjairól. Azonban ez így nem igaz, mert bárónk nem hazudik – legfeljebb füllent, miközben teremtő képzeletének segítségével minden alkalommal újra átéli csudálatos történeteit. Azokat a történeteket, amelyek többsége ismerős kulturális örökségünkből: van, amit a görögök hagytak ránk, van, ami a bibliából lehet ismerős, az ismeretlen vadászkalandok pedig vélhetően német folklórból származnak. Vagyis az eredetiség többnyire vitatható, de Münchhausen báró nem is az újdonság varázsával hódítja meg minden alkalommal az egymást követő nemzedékeket.

Sikerének titka egyrészt az a meghittség, amit a mesélő személye, előadásmódja teremt, másrészt az a féktelen képzelet, amely úgy adja közre káprázatos gondolmányait, hogy sosem felejti el megemlíteni a hitelesség apró tényeit. Sőt, időnként ő maga is elítéli a gátlástalan hazudozókat, hiszen mint mondja: „szerintem minden utazónak a legszentebb kötelessége, hogy mindig szigorúan és pontosan ragaszkodjék az igazsághoz”.

Ehhez képest Gustav Doré által kreált nemesi címerén az alábbi jelmondat olvasható: „hazugságban az igazság”. Ennek tudatában, de mégis ámuló mosollyal arcunkon olvassuk ma is „igaz” történeteit, a postakürtbe fagyott zenéről, a megveszett köpenyről, a sajtföldről, a repülő uborkafáról és a többi, emlékezetes esetről.

Az irodalomtörténet szerint a báró alakját egy valós személyről mintázták. Karl Friedrich Heronymus 1720-ban született, aki kalandos életút után birtokára visszavonulva előszeretettel mesélt élményeiről, amit vendégei lejegyeztek, majd nyomtatásban is közreadtak. Ezt Erich Raspe lefordította angol nyelvre, ahonnan Gottfried August Bürger visszanémetesítette. Az ő változata szolgál a mai kiadások alapjául.

Természetesen Münchhausen báró kalandjai nem képzelhetőek el illusztráció nélkül. A leghíresebb (és talán a legjobban sikerült) sorozat Gustave Doré (1832-1883) alkotása, aki az általa elképzelt, illusztrált könyvtár egyik kötetének szánta Bürger művét. A gyűjtemény legismertebb darabja mégsem ez, hanem a La Fontaine meséket tartalmazó album lett.

Kapcsolódó írásaink:

La Fontaine meséi (Gustave Doré illusztrációival)
Münchausen báró kalandjai (DVD)