Zenék a nagyvilágból – Rézeleje Fanfárosok: Fúgamadár – világzenéről szubjektíven 528/2.
Írta: Galgóczi Tamás | 2026. 06. 12.

Nagyjából egy évvel korábban írtam az együttes bemutatkozó háromszámos kislemezéről, és akkor azzal a gondolattal fejeztem be a cikkemet, hogy várom az első nagylemezüket. Nos, 2026 májusában, a megalakulásuk után hat évvel végre megjelent a Rézeleje Fanfárosok első, Fúgamadár című nagylemez.
A zene nem változott, alapja a csángók népzenéje, kiegészítve a környékükön élő népek muzsikájával. A teljességhez hozzátartozik, hogy két programjuk van, az egyik a hagyományos táncházba való, a másikkal pedig koncerteken szórakoztatják a közönséget. Mivel a tánctudásom erősen korlátozott, értelemszerűen az élő fellépésekre szánt szerzeményeket érzem közelebb magamhoz.
Egy év alatt a létszám csökkent, viszont a dalok sokszínűségére nem lehet panasz, kis túlzással van itt minden, mint a búcsúban. Szerencsére még mindig érződik, hogy a zenészek különféle irányokból érkeztek: van, aki a népzene, van, aki a jazz vidékéről csatlakozott, és az is érződik, hogy páran más zenéket is hallgatnak szabadidejükben. Az mindenesetre tetszik, hogy a népzenére nem egy kőbe vésett valamiként tekintenek, hanem egy élő, folyamatosan változó zenére, és így nyugodt lélekkel modernizálják, formálják.
Mondjuk a mai, globalizált világunkban, ahol a kultúrák, különösen az eltérő zenei kultúrák napi szinten hatnak egymásra, keverednek, teljesen érthető, hogy ez tetten érhető a Rézeleje Fanfárosoknál is. A három saját szerzemény mellett hét feldolgozás került fel az albumra, és ugyan biztosan pluszt jelent, ha valaki tisztában van a cocek és mondjuk a szerba közötti különbséggel, de tapasztalatom szerint a zene élvezeti értékét ezen tudás hiánya egyáltalán nem csökkenti.
Kedvenceim közé tartozik a „Marasztaló cocek” és „Sistem Japanesc” kettős, mert ezekben hallom legjobban a jazzes improvizációt. Az albumzáró „Este guzsalyasban” pedig egyfajta esszenciaként összegzi mindazt, amit a Rézeleje Fanfárosok jelenleg képviselnek. Csak ismételni tudom magam: imádom Korsós Kinga hangját, régen hallottam ennyire természetes éneket. Értékelem azt a hullámzást, ahogyan egymást követik a számok, vidám után szomorú, gyors után lassú – egy pillanatig sem válik unalmassá, az energia folyamatosan áramlik a zenéből. Ha a jövőben megtartják ezt az irányt, számíthatnak az elismerésemre.
Meghallgatásra ajánlott számok: Marasztaló cocek, Este guzsalyasban
2026-ban megjelent album (Szerzői)
Weboldal: https://www.facebook.com/rezeleje

Az együttes tagjai:
Antonovits Bence – alt szaxofon
Bereczki Bálint – tenorkürt
Geröly Tamás – dobok
Korsós Kinga – koboz, ének
Szabó Levente – harmonika
Udvardi Márton – trombita, kaval
Közreműködők:
Békési László – tenor szaxofon
Balogh Melinda – ének
Curteanu Ion – cimbalom
Udvardi Lujza – ének
A lemezen elhangzó számok listája:
- Kilenc esztendőtől fogva / For nine years now
- Batuta / Batuta
- Fúgamadár / Fuguebird
- Marasztaló cocek / Stay-a-While cocek
- Sistem Japanesc / Sistem Japanesc
- Lulué / Lulu’s song
- Kecskeszemű / Goat-eyed
- Kiskutyám / My little dog
- Anyósék szerbája / Mother-in-law’s sarba
- Este guzsalyasban / Evening at the spinning bee