Főkép

Bár már csak 2026-ban jelenik meg az ajánlóm, 2025 meglepetéskönyve nekem Allison Pataki Találd meg Margaret Fullert! című regénye volt. Az első oldaltól az utolsóig beszippantott a regény különleges atmoszférája.

 

Sarah Margaret Fuller (1810–1850) amerikai újságíró, szerkesztő, kritikus, fordító és nőjogi aktivista volt, aki az amerikai transzcendentalizmus mozgalomhoz kötődött. Ő volt az első amerikai női háborús tudósító és teljes munkaidős könyvszerkesztő. A Nő a tizenkilencedik században című könyvét az Egyesült Államok első jelentős feminista művének tekintik. Hihetetlen eredményeket ért el életében: női beszélgetőköröket szervezett, engedélyt kapott a Harvard Egyetem könyvtárának használatára, elérte, hogy egyenrangúként bánjanak vele az irodalmi élet szereplői. Saját keresete volt, önálló háztartása, a házasságot sokáig elutasította, és nem félt kiállni az elnyomottakért: nemcsak a nők tanuláshoz és választójoghoz való jogáért harcolt, de szót emelt a rabszolgaság ellen, az indiánok és a prostituáltak érdekében. 1846–1850 között a New York Tribune küldte európai körútra, hogy testközelből tudósítson a forrongó kontinensről, főleg Olaszország szabadságharcáról. Dolgozott hadi kórházban, részt vett a tüntetéseken, és menekült, amikor a pápa elárulta a rómaiakat. Fő művének az 1849-es Római Köztársaság felemelkedéséről és bukásáról szóló írását tartotta, melyet sajnos nem ismerhettünk meg. 1850-ben, Amerikába való hazatérésekor, pár kilométerre a kikötőtől a hajó zátonyra futott és elsüllyedt. Margaret, a férje és a gyermeke odaveszett, a kézirat pedig megsemmisült.

 

A regény 1836 nyarától mutatja be Margaret életét, barátait, küzdelmeit. Harcát azért, hogy egyenrangúnak fogadják el, és megillessék azok a jogok, amelyek a férfiakat is. Megismerhetjük a gondolatait, transzcendentalizmushoz való viszonyát és bátor kezdeményezéseit. Látjuk, amikor elbukik, és a felemelkedését is megélhetjük. A kötetben szerepel még Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau, Frédéric Chopin, George Sand, Louisa May Alcott, Giuseppe Mazzini, Nathaniel Hawthorne, a hozzájuk fűződő kapcsolata. Ahogy a munkában nem ismert megalkuvást, úgy a szerelemben sem, Rómában házasodott meg, férje Ossoli márki volt. Allison Pataki érzékenyen rajzolja meg a személyiségét, úttörő terveit, de nem hallgatja el előlünk a kétségbeesését és a megingásait sem. Közel hozza, emberivé teszi őt.

 

Már életében legenda volt, de a halála után méltatlanul feledésbe merült. 1995-ben beiktatták a Nemzeti Női Hírességek Csarnokába. Inspirálta a kortársait, Walt Whitman több írásában felbukkant, emellett Nathaniel Hawthorne A skarlát betű című regényének főhősét róla mintázta. Allison Pataki a regényével újra a figyelem középpontjába állította Margaret Fullert. Szívből ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a nőjogi küzdelmek iránt, és egy rendkívüli nő életrajzán keresztül bepillantana a 19. századi Amerika mindennapjaiba.