Képregénysaláta: Szüretelők / Grunge / Punk

Rédei Viktória és Gyuricza Márta: A ​szüretelők titkos élete

A képregényes berkekben csak Ezerfejű-lányoknak nevezett, Alfabéta-díjas képregényalkotópáros ezen munkája a két hölgy valós élményein alapul. Többször is részt vettek különféle külföldi idénymunkákban, de leginkább burgundiai szőlőszüreteken, melyek kapcsán egyrészt töméntelen sok kalandban volt részük, másrészt pedig olyan, életre szóló, praktikus tapasztalatokkal gazdagodtak (túl a viszonylag jó bérezésen), melyek esszenciáját adják át ebben a vidám, sűrű képregényben. Utóbbiakkal egyúttal segíteni szeretnék azokat, akik hasonlóra tervezik adni a fejüket, hozzátéve, hogy a francia szőlőszüret alapvető, lényegi tulajdonsága, hogy kiszámíthatatlan.

Mind a szöveg, mind a képi világ barokkosan sűrű és kacskaringós (vagy talán helyesebb a túlnőtt, szerteágazó szőlőindákhoz hasonlítanom őket), és ez az Ezerfejű történetei című képregénysorozatukban is így van, ám itt jóval több hely jut a humornak. A képeket hosszasan lehet böngészni, annyi apró részlet, poén van bennük. Mi több, bármily rövid képregényfüzet is ez, belefért egy külön epizód, A Fouquerand eposz címmel, melyről Márta a vele készült interjúban is szót ejtett.

A maga bolondos-kavargós módján ez a képregény egyszerre csemege, különlegesség és remekmű – amilyennek végtére a lányok által leszedett szőlőből készült francia boroknak is lenniük kell.

Master-Lab Comics: Grunge – mítoszok és legendák

A grunge-nak nevezett zenei irányzat 1991-ben robbant be a rock világába, és örökre megváltoztatta azt. A mára már elpusztult Music Television akkoriban a kiirthatatlan popslágerek mellett nem sok rockot játszott, ha mégis, az elsősorban a slágeres, hajmetalnak is nevezett cucc volt, melyben voltak ugyan értékes zenék, de a zömük mégiscsak egykaptafára készült, őszintétlen, pénz- és nőhajhász, felcserélhető muzsika volt. A Seattle-ből indult grunge ezzel szemben punkosan nyers, kissé darkosan depresszív, komoly témákkal foglalkozó, önreflektív, őszinte és valódi zene volt. Hosszan lehetne elemezni, mennyire tehet mégis az MTV arról, hogy akkora siker lett főleg a Nirvana és a Pearl Jam dalaiból (hogy aztán a Soundgarden és az Alice In Chains is világsztárrá váljon a Seattle-i bandák közül), de tény, hogy ezek sodorták el a sokak által nyálasnak tartott, ’80-as évekbeli popos rockzenét – hogy aztán amilyen gyorsan jött a siker, olyan gyorsan múljon is. Mindez sajnos számos underground hős és sztárrá lett zenész halálával is járt – elég a Nirvana énekes-gitáros Kurt Cobain 1994-ben bekövetkezett, máig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett elhunytára utalnom.

Ám ez a képregény nem csak a legismertebb nevekről szól, hanem a ’80-as évekbeli helyi előfutároknak is emléket állít röviden, mi több, magáról az Amerikai Egyesült Államok északnyugati csücskében található, folyton esős Seattle-ről is mesél. Így megérthetjük, milyen körülmények hívták létre ezt az önpusztító, lázadó zenét.

Hogy a két író (Tóth-Laboncz Attila és Kiss Ákos) és a Master-Lab örök illusztrátora, Mester Csaba számára mennyire fontos máig a grunge, az akkor is átjön a 48 oldalas képregényen, ha nem ismerjük őket. De mindhárman ezer szállal kötődnek a grunge-hoz, s leginkább Csaba, aki a ’90-es évek első felében részese volt az irányzat hazai elterjedésének, a The Bedlam és a The Rain zenekarok basszusgitárosaként. Így egyértelműen az egyik legjobb, legalaposabb és leginkább szívből jövő Master-Lab Comics ez a füzet.

Master-Lab Comics: A punk mozgalom

Tóth-Laboncz Attila írja a Master-Lab Comics kiadó legtöbb képregényét, ám a punk mozgalomról szóló füzethez különösen sok szállal kötődik, hiszen a debreceni Tankcsapda korai időszakában ő volt a punk & roll banda basszusgitárosa. De a társszerző, a manapság főleg képregényes körökben ismert Rácz Mihály is masszívan részese volt a honi punk hőskorának. Ezzel együtt ez a füzet nem a magyar punkról szól, hanem a punkról általában. (Bár a C.A.F.B.-s Szakácsi Greg kapcsán kapunk némi magyar vonatkozású részt is.) Nem is várható el, hogy 36 oldalba minden fontos bandát és helyszínt bele lehessen zsúfolni, még a legnagyobbak egy része is csupán egy-egy képkockán jelenik meg. Ám Mester Csaba jellegzetes stílusú rajzai így is híven közvetítik ezt a pörgős, lázadó, botrányokkal és őrültségekkel teli mozgalmat. Vagyis hát ennek a történelmét, mert a punk nemhogy nem halott, de máig számos zenész és zenekar aktív, nem szólva a később érkezett, fiatalabb előadókról. Így ez a képregény elsősorban bevezetésnek való, melynek nyomán a neten kutakodva ki-ki rátalálhat a klasszikus lemezekre, dalokra. Remek kiadvány, ráadásul elérhető angol nyelvű verzióban is.