Jade Beer: A hercegné ruhája

A divat világa nem áll különösebben közel hozzám, de szívesen követem az angol királyi család életét. Ha tehetem, elolvasom a róluk szóló cikkeket. Épp ezért örömmel fedeztem fel, hogy bár csak érintőlegesen, de Jade Beer regénye, A hercegné ruhája Diana ruhatárával foglalkozik.

Egy kis társasház lakóival ismerkedhetünk meg, akik nagyon különböző életszakaszban vannak, de mindannyian szerethető, barátságos emberek. Olyanok, akik alapvetően békességben megvannak egymás mellett, ám nincs igazán szoros kapcsolatuk. Amikor Jayne, az új lakó megérkezik közéjük, néhány hónap alatt összekovácsolja az ottlakókat és életre szóló barátságok köttetnek a közreműködése révén. A lány szeret a háttérben megbújni, észrevétlennek maradni, miközben mindenkire egyaránt figyel és külső szemlélőként hamar rájön, kinek miben tudna segíteni. Egy véletlen folytán Meredith lakásába is bejut, ahol aztán két felfedezést tesz: áldatlan állapotok uralkodnak, miközben az egyik szobában hever Diana hercegné egyik ruhája. Mivel az idős hölgy demens, így tőle nem számíthat magyarázatra, ezért ráveszi a lakóközösséget, hogy segítsenek Meredithnek rekonstruálni az életét és megkeresni az eltűnt családját.

A közösségi média térhódítása miatt az elszigetelődés és a közöny került előtérbe, ahol az én a fontos. Nincsenek gesztusok, lemondások, alkalmazkodásra való hajlam. Jade Beer nem hisz ebben, és megmutatja, milyen is lehetne a világ, ha sokkal több Jayne-típusú ember élne benne, akik önzetlenül segítenek és ezzel közösséget formálnak. Szomorú látleletet ad a mai társadalmi problémákról, de közben reményt is ébreszt az olvasókban, hogy talán még mindig lehet visszaút és kapcsolódási lehetőség az emberek között. Eközben pedig a demencia veszélyeire hívja fel a figyelmet, bemutatja a leépülés folyamatát. Személyes érintettsége révén nem szépíti meg a helyzetet, nyíltan beszél a környezetre való hatásáról, a nehézségekről.

A regény lehetne egy könnyed, nyomozós történet is, de nem az. Fontos problémákra hívja fel a figyelmet, amelyekkel bármikor bárki találkozhat. Épp ezért sokkal többet ad, mint egy téli olvasmányélmény. Utat mutat, reményt ad, miközben segítőkészségről, barátságról és összetartozásról mesél. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a lélekbe markoló regényeket.