Főkép

A General Press Könyvkiadó Világsikerek-sorozatában jelennek meg Linda Castillo krimijei. Kitalált rendőrfőnök karaktere, a kissé különc és ettől nagyon emberi Kate Burkholder nyomozó már a tizenötödik bűntényét oldja meg. Valamiért eddig nem keresztezte egymást az utunk, így én most a legutolsóval, a Sötét szívvel kezdtem a sorozatot, és már bánom, hogy nem előbb találtam rá. Kénytelen leszek utólag pótolni az előző részeket.

 

Bár egy történetfolyam végén csatlakoztam be, mégsem éreztem egy másodpercig sem, hogy valamilyen fontos előzményről lemaradtam volna, önállóan is megállja a helyét a regény. A kritikus pontokon a szerző a megértéshez mesél a korábbi eseményekről, és épp annyit fed fel, ami meghozza a kedvet a korábbi kötetek összegyűjtésére, és a jelenlegi helyzet megértéséhez elegendő. Az amish világban játszódó műből sok mindent megtudhatunk erről a népcsoportról, a működésükről, szokásaikról. Arról is lerántja a leplet Linda Castillo, hogy nem minden amish jó ember, vannak köztük is velejéig gonoszak.

 

Aden Karnt különös kegyetlenséggel gyilkolják meg fényes nappal, miközben a munkahelyére igyekszik. A kis városka lakói értetlenül állnak a haláleset előtt, mert mindenki vidám, segítőkész férfinak ismerte az áldozatot. Ám a brutalitás módja kizárja a véletlenszerű választást, de sokáig nincs meg az áttörés a nyomozásban. Ráadásul egy újabb holttest is előkerül, első ránézésre nincs kapcsolat a két eset között, de Kate Burkholder megérzésére hallgatva együtt vizsgálja a bizonyítékokat. Aztán egy pontot átszakad a gát és felszínre bukkan az igazság Karn valódi személyiségével kapcsolatban. Mesterien keveri a szálakat a szerző, mert először végtelen sajnálatot érzünk az áldozat iránt, amely szép lassan változik meg, és végül megkapjuk a várva várt igazságszolgáltatást is.

 

A krimi tempója váltakozó, hol vágtatunk az események után, hol egy helyben toporgunk – ezzel igazán életszerűvé és valóssá teszi az író a nyomozás folyamatát. Akcióban és cselszövésben sincs hiány, mint ahogy gonoszságban és képmutatásban sem. Az egyveleg pedig tökéletesen működik, érzelmeket, indulatokat vált ki a regény olvasás közben. Őszintén kíváncsi lettem a sorozat korábbi köteteire, pótolni fogom mihamarabb őket. Addig is szívből ajánlom a Sötét szívet, a sorozat rajongóinak kötelező, aki pedig most ismerkedik a szerzővel, annak tökéletes kezdés lesz.