Horváth Viktor: A Júdás-terv

Számomra evidencia, hogy Horváth Viktort olvasni mindig élvezet. Elég ha gondolunk mondjuk a Möbion címmel megjelent elborult sci-fijére, amelyben pokoli és édenkerti hadak csatáznak egymással űrhajók bevetésével, vagy ott a Tankom, amely a magyar hadsereg csehszlovák forradalomba való beavatkozásának röhejes története. 

 

A Júdás-terv ebből a szempontból tökéletesen illeszkedik a szerzői életműbe, hiszen ezúttal is egy elmebeteg történetet kapunk, azonban egy olyat, amelyben van rendszer. Ezt pedig mi, magyar olvasók tudjuk a legjobban, hiszen pontosan abban a világban játszódik, ahol élünk és ahol bármilyen őrültség megtörténhet, és amin már lassan senki sem lepődik meg. Az új mű ugyanis az Orbán-rezsim végét mutatja be, még akkor is, ha a könyvben szereplő despota más néven szerepel. 

 

De hogy miről is szól tulajdonképpen? Az elbeszélőnk, Viktor egy katolikus pap, aki hamar komoly bajba kerül, ám hogy pontosan mi miatt, sokáig vele együtt az olvasó sem tudja megérteni. Bár a férfi egy meglehetősen érdekes figura, aki finoman szólva is különösen értelmezi a hivatását (többek között szeretőt tart, és a hívőknek is azt fejtegeti, hogy miként változna meg a világ, ha Jézust felakasztják és nem keresztre feszítik, vagy ha éppen a más bolygókon élő óriás férgek előtt jelent volna meg, akkor azt féreg alakban tette volna), de ezzel együtt is egy teljességgel jelentéktelen ember.

 

Azonban mégis bajba kerül, ami miatt megjárja a kínzókamrát, a börtönt, majd végül egy luxus villát is. De hogy miért? Természetesen a címben szereplő Júdás-terv miatt. Ez viszont egy olyan része a könyvnek, amelyről semmit sem szeretnék elárulni. Arról viszont mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy Viktor elbeszélése és különösen a benne szereplő esszébetétek olyan direkt módon beszélnek hazánk jelenlegi politikai helyzetéről, amellyel magyar regényben még nem találkozhattunk.

 

„A terv mindenhol részletesen kidolgozta az adott fejezetcímben kijelölt feladat gyakorlati kivitelezést; például a Gyűlöletkeltés, a társadalom megosztása című részben leírták, hogy emelik az iskolai hitoktató tanárok bérét, de más tanárokét nem; ingyenes belföldi utazást kapnak a határokon túl élő magyarok, de az itthon élők nem; és így tovább. A köztársasági intézmények lejáratása című részben a J-terv írója megtervezte, hogy a köztársasági elnök majd kegyelemmel szabadon bocsát egy pedofil bűncselekményben érintett elítéltet; a köztévé nem szerepeltet ellenzékieket; a miniszterelnök fiatal kori harcostársa, egy öreg, kormánypárti EP-képviselő lebukik egy ötven résztvevős homoszexuális orgián külföldön, és még kábítószereket is találnak nála a rendőrök, vidéki nagyváros kormánypárti polgármesterének orgiájáról készült videó fog keringeni az interneten, egy távoli ország magyar nagykövetének a hivatali számítógépén húszezer pedofil képet talál az USA rendőrsége, a nagykövetet hazarendelik, és a magyar bíróság szabadon engedi; az egyetemi felvételin nem jár pont a nyelvvizsgáért, de sok pont jár az önkéntes katonai szolgálatért; a közpénzből fenntartott állami tévé és rádió meghamisítja a híreket; és így tovább. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaki ilyesmiket tervezzen.”

 

Horváth ugyanis azt a közeget építette fel és be a történetébe, amely már lassan másfél évtizede körülvesz bennünket. Egy olyan világot, amelyben a politikusok azt csinálnak, amit akarnak, és ezen már senki sem ütközik meg. A cselekményt pedig éppen annyira emelte el a valóságtól, hogy az olvasó azt érezhesse, ha még ez is megtörténne, el is hinném.

 

A Júdás-terv ebből a szempontból igazán ötletes, gondolatébresztő és a jelent tökéletesen leíró alkotás, a másik oldalról viszont meg egy olyan, amelyen végig lehet röhögni. Igazán ügyes kombináció.