Főkép

Ez a lemez is abban a csomagban volt, aminek a legtöbb darabját nem kértem, de így utólag, többszöri meghallgatás után már örülök neki, mert érdekes és izgalmas zenét rejt. Arról már nem is beszélve, hogy a számok egy része pandzsábi ritmusokra épül, és mivel nem értek hozzá, ezt simán bhangrának mondom, és nagyon szeretem ezt a fajta muzsikát.

 

Mivel korábban semmit sem tudtam a jelenleg New Yorkban élő indiai énekesnőről, picit utána olvastam, így kiderült, hogy kapott már két Juno-díjat, Songlines is díjazta 2009-ben, férjét és zenésztársát (Rez Abbasi), szintén tehetséges gitárosnak tartják, egyszóval minden feltétel adott volt, egy emlékezetes album megalkotásához.

 

Mielőtt a zenére is sor kerülne, annyit mindenképpen el kell mondanom, hogy Kiran Ahluwalia nemcsak szórakoztatni akar, hanem határozott véleménye van a világról, és szeretné, ha pár dolog megváltozna. Ezért több szövege olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeket fontosnak tart, és amelyek szerinte hátrányosak hazájára nézve, például a nemi és etnikai megkülönbözetés. Ugyan nem mondja ki, de a Comfort Food album szerintem a sokszínűséget népszerűsíti.

 

A zenéjében jelen az indiai zenei hagyomány, a ghazal énekstílus formájában (Tera Jugg), aztán van itt pandzsábi népzene (Pancake), némi sivatagi blues/rock, meg persze sok rock és jazz, és ezzel még biztosan nincs vége a sornak, csak a többi stílust nem ismertem fel. A hangszerelés minden esetben jól sikerült, szellős, nem nyomják el egymást a hangszerek, valaki mindig előtérbe kerül, és ez folyamatos váltakozást, lüktetést ad a zenének, lásd, illetve hald a „Tera Jugg” című számot.

 

Természetesen nem igaz, hogy csak egyetlen stílusban énekel, mert ha úgy látja jónak, akkor simán vált, minként az megtörténik a helyenként arabos „Ban Koulchi Redux”-ban. A személyes témák sem hiányoznak, hiszen a „Har Khayal” a szerelmi szakítás utáni érzésről szól, van benne szomorúság, és némi vágyakozás a közösen eltöltött boldog idők után. Pandzsábot két jellegzetes dal idézi meg – „Dil” és „Pancake” –, de ezekbe is sikerült nyugatot és Indiát belecsempészni.  

 

Mind zeneileg, mind hangulatát tekintve nagyon változatos lett a Comfort Food című album, és ezzel kapcsolatban csak annyit mondhatok, érdemes rászánni az időt és többször meghallgatni a lemezt, és remélem, egyszer élőben is láthatom majd az énekesnőt.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Dil, Ban Koulchi Redux, Pancake

2024-ben megjelent album (szerzői)

Weboldal: https://www.kiranmusic.com/

 

 

A zenekar tagjai:

Kiran Ahluwalia – ének

Rez Abbasi – gitár

Louis Simao – harmonika

Rich Brown – basszusgitár

Davide Derenzo – dobok

Mark Duggan – ütőhangszerek

Joaquín Núñez – ütőhangszerek

Ravi Naimpally – tabla

 

Közreműködők:

Souad Massi – ének

 

A lemezen elhangzó számok listája:

  1. Dil 04:44
  2. Tera Jugg 05:55
  3. Ban Koulchi Redux 05:34
  4. Har Khayal 05:29
  5. Pancake 04:16
  6. Tum Dekhoge 05:15
  7. Jaane Jahan 06:14
  8. Zameen Par 05:05