Főkép

Pár héttel ezelőtt, amikor böngésztem a megjelenésre váró kötetek között, Ia Genberg első magyarul megjelenő alkotását még nem tettem automatikusan a „kötelezően elolvasandók" közé, ám azóta a Részletek felkerült a Nemzetközi Booker-díj rövid listájára, ami pedig egyértelműen olyan kitűnő ajánlólevél, ami miatt nem hagyhattam ki ezt a rövidke művet.

 

Be kell vallanom, számomra teljességgel ismeretlen volt korábban a svéd szerző neve, akinek a stílusát a fülszöveg Rachel Cuskéhoz és Annie Ernaux-éhoz hasonlította. Ez részben igaz is, ám Genberg nem olyan távolságtartó és korántsem állítja annyira önmagát a középpontba, mint a francia Nobel-díjas, és bár nála a hangsúly Cuskhoz hasonlóan szintén inkább másokon van, ám a neki fontos emberek felidézésével egyúttal önmagáról is mesél.

 

„És azt hiszem, pontosan ez valamennyiünk szorongásának központi motívuma: hogy az életet természeténél fogva lehetetlen irányítani."

 

Ebben a szűk 200 oldalas kötetben négy fejezetben négy személy jelenik meg, akik döntően befolyásolták a mindvégig névtelenül maradó, biszexuális elbeszélő életét és személyiségét. Közülük az első, Johanna a főiskolás évek nagy szerelme, akinek az emléke amolyan „madeleine"-ként egy lázroham során jelenik meg az író előtt. A szöveg keletkezése előtt több évtizeddel a két lány között úgy tűnt, tökéletes és örökéletű a kapcsolat, amelyet nem ronthat el semmi. Genberg ebben az alig 40 oldalas fejezetben egyszerre képes megjeleníteni ezt a fiatalkori boldogságot, a kapcsolat csúcspontját, a gazdag családból származó Johanna féltő gondoskodását, ugyanakkor azt is, ahogy ez a gondoskodás szinte észrevehetetlenül megsebzi partnerét, akinek ezáltal nem csak a személyisége változik meg, de talán az egész gondolkodása is.

 

A második fejezet egyértelműen a kötet csúcspontja. Itt ismerjük meg Nikit, a minden valószínűség szerint bipoláris lányt, aki éveken keresztül elbeszélőnk legjobb és legközelebbi barátja volt. Ez a rész különösen az áradó történetmesélés miatt lesz érdekes, hiszen a különc és környezetét gyakran megbotránkoztató viselkedésű lány mindig csinált valami olyat, ami mellett nem lehetett elmenni szó nélkül. Ám ez az egység nem csak egy igazán különleges és impulzív személy portréja, de tökéletesen képes azt is bemutatni, hogy milyen hatással volt ez az ismeretség az író életére.

 

Ugyanez a kettőség jellemző a következő két fejezetre is, melyekben megismerjük előbb a hasonlóan karizmatikus és lehengerlő személyiségű Alejandrót, elbeszélőnk legnagyobb férfi szerelmét, majd a nő hányatott sorsú édesanyját is. Genberg mindvégig ügyesen szövi egybe ezeknek a furcsa alakoknak a sorsát a sajátjával, de közben remekül meg is idézi a '70-es, '80-as, '90-es évek világát is.

 

A Részletek éppen ezért egy roppant kompakt kis kötet, amely egyszerre sodró lendületű és meditatív, egyszerre mesél másokról és magáról az elbeszélőről is, így tökéletesen beleilleszkedik a kortárs autófikciós művek folyamába. Ia Genberg egy érdekes szerző, akire érdemes lesz odafigyelni.