Főkép

Az idei WOMEX előtt és alatt nagyon sok hallgatnivalót kaptam, amelyek egy részéről önálló cikket írok majd, de van pár, amelyekre időhiány miatt csak rövidített formában kerítek sort.

 

 

Kosasa: Fé lèv lo mort

 

Ez egy nagyon fura album, amit elsőre leginkább erősen kísérleti jellegű próbálkozásnak titulálok, ami annyira messze van a popzenétől, mint Makó Jeruzsálemtől, de még a világzenétől is legalább két utcányira található. Az eredeti koncepció tetszetős, David Suissa a Reunion szigetén élő különféle muzsikusokat gyűjtötte össze, hogy közösen egyfajta zenei utazást alkossanak.

 

Aki hagyományos maloya zenére számít, az csalódni fog, mert az csak egy kis része a projektnek, amitől egyáltalán nem áll messze, hogy beszédet és töredezett muzsikát tálaljon fel a hallgatónak (Remède à la mélancolie), amelyekben talán a ritmusszekció a legkiszámíthatóbb, a maga afrikai alapjaival. Nekem legjobban a két klipes nóta tetszett („Bien” és „Positive”) mert szerintem ezek állnak a legközelebb a hagyományos dalokhoz. A zenészek hangszeres tudása meggyőző, főleg ahogy említettem, a ritmusok terén hallottam izgalmas dolgokat, no meg persze a gitáros David Suissa is kitett magáért.

 

Nem tudom mennyire lesz sikeres a Fé lèv lo mort album, mert kísérleti jellege kihívás elé állítja a hallgatókat. Ezt picit ellensúlyozza a lemez mellé csomagolt, több mint 40 oldalas booklet, ami sok fotóval idézi fel a felvételek készítésének körülményeit, hangulatát.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Bien, Positive

2023-ben megjelent album (Chante et tais toi)

Weboldal: https://www.suissamusic.com/

 

 

 

 

La Yegros: Suelta

 

 Le sem merem írni, mióta kerülgetem ezt az eredetileg 2019-ben megjelent albumot, most meg már csipkednem kell magam, mert idén márciusban jön a következő.  Első hallásra az argentin énekesnő ugyanazt az utat folytatja, amit már az előző, Magnetismo albumán is megkezdett. Erről így írtam 2016-ban:

„Esetében maximálisan igaznak érzem az állítást, hogy egyáltalán nem foglalkozik a stílushatárokkal, az általa elképzelt végeredmény érdekében gátlástalanul felhasznál minden használhatónak tűnő muzsikát, legyen az folk vagy bármi más. Majd miután saját képére formálta mindezt, a legkülönfélébb formában nyújtja át nekünk: előadás közben hol énekel, hol szövegel, zenéje időnként popos, elvétve punkos, játszik cumbiát és afrikára visszavezethető bluest, de a tételes lista összeállítását meghagyom a zenekutatókra. A végeredmény egy csodálatos, folyton változó, hangulatokban gazdag korong, amely, szójátékkal élve mágnesként vonzza magához a hallgatót.”

 

A lényeg most sem változott, a legkülönfélébb stílusokat és formákat kapjuk, ami számomra új – bár lehet, hogy csak korábban nem figyeltem fel rá –, hogy gyakran bukkannak fel az Andokból származó dallamok vagy hangszerek. Ez lehet pánsíp, vagy dallam (Sube La Presión), de a jelenlétük kifejezetten jót tett a zenének, mert még változatosabb lett tőle. Ahol kell, ott használja az elektronikát (Alegria), és ezek nóták könyörtelenül táncra késztetnek, de a hagyományosabb számok (Cuando) is frissek, lüktetnek, élnek. Érdekes módon ez utóbbinak egy vonósokra és énekre áthangszerel verziója is felkerült a lemezre. Legalább ennyire fura elsőre a „Tenemoz Voz” című kompozíció, amiben pergő nyelvű rappeléssel egészíti ki az éneklést.

 

Nekem tetszik ez a sokszínűség, ami a cumbiától a jamaicai ritmusokig terjed (Siempre Estas). A Suelta album alapján kiérdemelte az új cumbia címkét, hiszen a hagyományos kolumbiai zenét sikeresen fejleszti, formálja új alakba, ami megőrzi táncolhatóságát, csak így sokkal több embert képes megszólítani, példának okáért a táncolni szerető fiatalokat.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Linda La Cumbia, Alegría,  Cuando

2019-ben megjelent album (Canta La Selva)

Weboldal: https://www.layegros.com/

 

 

 

 

Aldaspan: Balqadisha

 

Többek között azért szeretek WOMEXre járni, mert mindig találkozom újdonságokkal, érdekességekkel, vagy pusztán rácsodálkozom, hogy az adott kiállító vajon milyen szándéktól vezérelve jött az expóra. Tavaly az egyik ilyen pozitív felfedezésem a The Spirit of Tengri fesztivál standja volt, amiről azt illik tudni, hogy Közép-Ázsia legnagyobb népzenei-világzenei fesztiválja, ahol már magyar fellépők is megfordultak (például a Kerekes Band). Beszélgetésbe elegyedtem a helyiekkel, akik nagyon kedvesek voltak, és sokat meséltek a fellépőkről. A különféle népzenében utazó muzsikusok nem keltették fel az érdeklődésemet, ellenben egy ethno-rock formáció igen. Hetekkel később, amikor az egyik streaming oldalon rájuk kerestem, csak egyetlen albumuk volt elérhető, ami átlagos rockzenének tűnt, minimális egyedi hanggal.

 

Amikor végre eljutottam odáig, hogy most aztán tényleg írok valamelyik lemezükről, és újra felkerestem az említett streaming oldalt, meglepődtem, mert a időközben felkerült pár korábbi lemezük újrakevert verziója, és a 2018-as Balqadisha címűt kifejezetten érdekesnek találtam. Ha jól értettem, akkor ez a hetedik lemezük, és jobbára közismert kazah dalok feldolgozásait tartalmazz. A zene általában rock, bár van itt metál (Түркі Күлтегін – Turk kultegin) és popos szerzemény (Nala) egyaránt.

 

A zenekar különlegességét pontosan az adja, és ezért kerültek be végül a rovatba, hogy kazah népzenét fémesítenek, illetve gitárok helyett két helyi hangszer elektromos változatát használják (dombras), aminek eredményeként a megszokottnál némileg eltérő hangzásuk van. Ennek illusztrálására a cikk végi harmadik klip szolgál, ezen jól látszanak a hangszerek, illetve a metálos hangzás és szépen átjön. A lemezen egyaránt megtalálhatóak lassabb (Балқадиша – Balqadisha) és gyorsabb (Ескендірдің – Eskendirdin) dalok, azért mivel ez alapban rocklemez, féktelen száguldásban nincs részünk.

 

Tetszett a címadó szám a nagyívű dallam miatt, az „Eskendirdin” a menetelős ritmusával fogott meg, illetve az energiájával, gitár, akarom mondani dombras szólójával. Harmadik kedvencként a „Sugir termesi” dalt említem, mert ezt volt szerencsém meghallgatni más előadásában, és tényleg hatalmas a különbség, sikerült úgy fémesíteni az eredetit, hogy megmaradt az eredeti hangulat, de közben rocknótát csináltak belőle. Érdeklődve várom, hogy mikor jön ki tőlük új lemez.

 

Meghallgatásra ajánlott számok: Eskendirdin, Balqadisha, Sugir termesi

2018-ban megjelent album (Szerzői)

Weboldal: https://www.aldaspan.com/