Főkép

William Warwick nyomozó újra színre lép, és egy áthelyezés után a kábítószer-ellenes ügyosztályon folytatja a pályafutását. Az előző kötetből ismert séma szerint mindent kapunk egyszerre, van itt cselszövés, taktika, érzelmek, akció. Jeffrey Archer új sorozatának második kötete, a Szem előtt, véleményem szerint megugrotta a lécet, pedig elég magasra helyezte a szerző. Sőt, nekem ez a történt még szövevényesebb és izgalmasabb volt.

 

Az időközben őrmesterré előlépett főhősünket kimozdítják a komfortzónájából, és a műkincsek helyett a dealerek nyomába kell erednie. Miközben az élete is fenekestül felfordul, megházasodik, apa lesz, még a munkája sem a megszokott keretek között zajlik. Beépített ügynökök, titkos droglabor keresés, szállítói útvonalak feltérképezése lesz az új küldetése – veszélyes terepre téved, ahol rengeteg ellenséget szerez magának. Ám van, ami nem változik: a családjával való magasröptű párbeszédek és Miles Faulkner személyesen is garantálja, hogy ne legyenek nyugodt éjszakái. A kötet nagy részét a terepmunka foglalja el, de sokat időzünk a tárgyalóteremben is, és bepillanthatunk a bírósági eljárás rendjébe. Úgy tűnik, a bűnösök végre elnyerik méltó jutalmukat, de a váratlan fordulatok ismét csak arcon csapnak és kijózanítanak: örökös szélmalomharc a bűnnel való küzdelem.

 

Már korábban is izgalmasnak tartottam William Warwick személyiségét, de ebben a kötetben még jobban meg tudja mutatni magát. Intellektuális közegből érkezett, a felső körökből, mégis végigjárja önerejéből a szamárlétrát. Teljesen másfajta minőséget és nézőpontot képvisel a rendőrségen belül, apjától örökölt kétkedő és hibakereső énje pedig nagyon jó szolgálatot tesz neki a munkája során. Ő a tipikus eszes nyomozó, aki erőszak helyett a józan eszét és logikáját használja. Sokszor agyafúrtabb, mint a bűnözők. Nem tűri a korrupciót és a törvényszegést, morálisan hajlíthatatlan, épp ezért nehéz helyzetbe kerül a történet végére. Az örök töprengő és idealista énje miatt sokszor nincs is igazán választása, az elvei mentén kell mennie, legyen bármekkora is az ár, amit fizet érte.

 

Jeffrey Archer sokáig altat, a könyv nagy részében lassan csordogálnak az események, hogy aztán a végén pár váratlan fordulat teljesen összekuszálja a szálakat és a feje tetejére állítsa az egész addigi életét a szereplőknek. Kicsit kiábrándító, bár sajnos reális a befejezés, és annyi nyitott kérdést hagy, amely akár több kötetre is elengedő lehet. Jó volt egy picit elmerülni újra a Scotland Yard mindennapjaiban, és egy kicsit más szemszögből bepillantani a nyomozói munkába. Mindenkinek ajánlom, aki szeretne néhány gondolkodós órát eltölteni a szerzővel. Megéri.