David Michie: A négy lábon járó spiritualizmus

A dalai láma macskája sorozat harmadik része ez, s pont ugyanolyan szórakoztató és könnyed olvasmány, mint az elődei – s pont ugyanannyira tartalmas is. David Michie jó érzékkel látta meg, hogy a buddhista filozófiát egy kedves, szép és persze önző és kíváncsi macska segítségével olyanoknak is meg lehet mutatni és magyarázni, akiket amúgy mindez hidegen hagy, vagy akiknek túl idegen lenne.

A buddhizmus, ahogy DLM, vagyis a dalai láma macskája is kifejti több helyen, nem igazán vallás, bárki beépítheti a maga gondolkodásmódjába, hétköznapjaiba, ugyanakkor számos vallással rokon értékeket tart fontosnak, élen az együttérzéssel. Melyről ez a könyv egészen sokat beszél, és ennek azért örülök, mert mindig is olyasminek éreztem, ami elvben nagyon szép, de gyakorlatba átültetni sokkal nehezebb. Itt erre is kapunk, ha nem is receptet, de útmutatást.

Jelen kötet a buddhizmus négy nemes igazságát adja át közérthetően, miközben a kedves kis macska történetét olvashatjuk. A Minden Idők Legszebb Teremtménye (Trinci asszonyság, a dalai láma szakácsnője szerint) és számos egyéb néven is ismert állat mókásan tud mesélni a macskalétről is, a körülötte élő emberekről szóló megfigyelései is érdekfeszítőek, s bár a sztori néhol erőltetettnek tűnik, összességében mégis működik.

Számomra a harmadik kötet egyik legszebb része az, amelyben a macsek egy idősotthont kezd el látogatni. Pusztán az ott játszódó oldalak miatt is érdemes lett volna elolvasnom ezt a könyvet, de az említett négy nemes igazságot is olyan jól magyarázza el, hogy sokat segít abban, hogy mindazt az olvasó a valós életben, a hétköznapokban is használni tudja.

Arra a kérdésre is választ ad, hogy miért jó az, úgy az egyénnek, mint a világnak, ha valaki sokat meditál. De azt is elismeri, hogy mindez, főleg az elején, nehéz, és kitartást még ez a könyv sem adhat az olvasónak. Ám ha csak addig hat rá pozitívan, míg olvassa, már akkor is jót tesz.

A magyar fordítás, a korábbiakkal ellentétben, Basa Lili műve. Nem mondom, hogy hibátlan, de annyi ízes kifejezést használ, hogy valószínűleg még olvasmányosabb és élvezetesebb is lett általa a könyv, mint eredetiben.