Főkép

Töredezett üveg, talán golyó ütötte lyuk? Ha ezt látom egy borítón, már biztos, hogy a kedvenc nyomozómmal fogok randizni, aki még a szabadsága alatt is képes egy összeesküvéssel felérő bűnténybe botlani. Aki még nem fejtette meg, miről beszélek, annak elárulom: negyedik részéhez érkezett a General Press Könyvkiadó gondozásában megjelenő Amos Decker-sorozat.

 

Amos Decker és kolléganője, Alex Jamison Baronville-be utaznak látogatóba. Azonban rögtön első nap két hullát találnak a szomszédos házban, és ezzel belecsöppennek egy megoldatlan ügybe, mellyel a helyi rendőrség nem igazán halad. Pedig egyre több az áldozat és gyűlnek a megválaszolatlan kérdések. Ám a bűntény megoldásához szükségük lenne Amos különleges képességeire, amelyek egy sérülés következtében épp mintha csődöt mondanának. Alexet lekötik a nővére családját ért megpróbáltatások, így a férfi nagyrészt egyedül dolgozik. Aztán szép lassan a saját bőrén kell megtapasztalnia, hogy ebben a poros, barátságtalan, egykori bányászvárosban senki sem az, akinek mutatja magát.

 

A sorozat korábbi részei Amos Decker különlegességéből, emberfeletti képességeiből merítettek, izgalmasabbá téve a karaktert. De David Baldacci érezhette, hogy ez már kevés lesz, épp ezért csavart egyet a történeten: ha a sorstól egy NFL-ben elszenvedett ütközés miatt megkaphatta ezt a „szupererő” csomagot, akkor talán vissza is lehetne tőle venni. Elég rizikós lépés, mert a hipermnézia és szinesztézia adta a történetek sava-borsát, ám összességében azt kell mondanom, az új recept működött. A képességeitől félig megfosztott nyomozóról kiderül, hogy még így is zseniális.

 

Külön jót tett a sorozatnak, hogy Zoé személyében (Alex unokahúga) egy kislány is bekerült a történetbe, ráadásul Amos szívébe, és bár fájdalmasan felidézi az őt ért veszteséget, közben viszont sokkal érzelmesebbé és emberibbé varázsolja nekünk őt. Megnyílik, kilép a robotálarc mögül, és valódi támasza lesz a kislánynak. Ez a barátság pedig még szerethetőbbé teszi.

 

David Baldacci nagyon tudja keverni a történetszálakat, amelyek elsőre egy nagy katyvasznak tűnnek, de ahogy közeledünk a vége felé, úgy kerülnek a helyükre a fonalak, kiadva a mintát. És persze kiderül, hogy minden mindennel összefügg, egy ilyen kisvárosban semmi sem történik véletlenül. Ami még tetszett, hogy most nem egy világméretű összeesküvést kellett lábon kihordanunk, hanem kisebb volumenben gondolkodott a szerző, de még így is eléggé bonyolult lett a történetvezetés és csavaros a megoldás, egy percre sem lehetett unatkozni. A védjegye az aprólékosan, az utolsó elhullott hajszálig kidolgozott cselekmény, amelyben nincsenek üresjáratok. Folyamatosan kattoghat az agy, hogy az olvasott információ vajon később szükséges lesz-e a megoldáshoz vagy csak figyelemelterelés volt. Ajánlom mindenkinek, aki egy kellően pörgős és izgalmas kötetre vágyik a nyaralás alatt.