Főkép

Brian K. Vaughan nevét a Lost tévésorozat egyik évadának írójaként ismerték meg sokan, de képregényes vonalon az egyik legnagyszerűbb írónak számít – s ezt most már végre a magyar olvasóközönség is tapasztalhatja. Elindult a Saga sorozat magyar kiadása, és a Kingpin újra nekifut az Y, az utolsó férfi szériának, mellyel Vaughan beírta magát a médium nagyjai közé.

 

Az első néhány fejezet ugyanis már megjelent korábban, a szintén a Kingpin által kiadott Vertigo-magazinban – így ezen első kötet tartalma ismerős lehet annak, aki azokat olvasta. Ám ha minden a tervek szerint halad, most egységes formátumban végigmegy majd a teljes sorozat – ami olvasónak, kiadónak egyaránt jelent majd némi kihívást, tekintve, hogy az eredetileg 60 számból álló sorozat három füzetenkénti bontásban jelenik meg magyarul (puha- illetve keményfedeles verzióban is)…

 

A három Eisner-díjjal is elismert sorozat egy olyan posztapokaliptikus világban játszódik, melyben egy vírus minden hímnemű lényt elpusztít – csupán a címbéli figura, névszerint Yorick Brown marad életben, na meg az ő Ampersand nevű majma. Mindez meglehetős katasztrófákat és káoszt okoz szerte a világon, amint azt a képregény a különféle nézőpont-karaktereken keresztül bemutatja.

 

Azonban Vaughan egyik legfőbb erénye, hogy a világméretű eseményeknél is képes az emberre koncentrálni – általában és az egyszeri értelmében is. A zseniális alapötlet persze eleve lehetővé teszi, hogy számtalan jellemet, reakciót, lehetséges cselekményszálat szőjön egybe, de ő a részletekre is ad, azokban is erős – ahogy humorban is, így az iszonyú komor alaphelyzetre rendkívül szórakoztató sztorit húz. Mely egyben feszülten izgalmas is, minthogy Yorick, egyetlen túlélő férfiként, egyeseknek nemzeti kincset jelent, másoknak viszont kiirtandó ellenséget, és így tovább…

 

Pia Guerra illusztrációi nem a történet egyediségét, sokkal inkább tartalmát erősítik. Szépen, jól rajzol, de nem művészi próbál lenni, hanem kiemelni mindazt, amit a szöveg illetve az adott szereplő és szituáció rejt. Neki is köszönhető, hogy az akció részek annyira pörgősek, a jellemábrázolások pedig olyan erősek.

 

Időről-időre felröppen a pletyka, hogy film vagy tévésorozat készül az Y-ból, de nem csodálom, hogy eddig ez nem történt meg, pedig a finálé óta több, mint tíz év telt el. Talán mostanában érik meg rá az idő, hogy a Netflix vagy az Amazon meg merje lépni, merthogy Vaughan nem finomkodik, és bátran nekimegy a tabuknak, a nehéz kérdéseknek is, és meglehet, még mindig túl sok mindaz az átlagnézőnek, amiről az Y szól.